|
Gyászruhás-feketék,
Hajlottak, kicsikék,
S apróka lépteik
Oly tétovák!
Másokért dolgozó,
Örök imádkozó,
Könnyezős sóhajos
Édes anyák.
Körültök szilajon, -
Gázolva múltakon, -
Száguld a friss inú
Délceg ifjúság,
A Szépség, az Erő,
A Jelen, a Jövő,
Az élni-akarás -
És élejükbe vág...
|
Ők útatengedőn,
Megadón, szenvedőn
Csak viszik életük
Sok fájó kis baját,-
- kis öregasszonyok,
Madárka-étkűek
Özvegyek szűkösek,
Árva anyák...
Ha látok egyet én
Görnyedten feketén:
Ölelném segítőn
A tipegőt, -
S szerte kiáltanám:
Vigyázz, vad rohanó!
Ne taszítsd valahogy
Utadból őt!
|
|
De támogasd, segítsd
Roskatag lépteit,
S szíveddel szeretőn
Simítsd csak át, -
Hátha volt neked is
Éretted szenvedő,
Küszködő, szerető
Édes anyád!
|
|
|
|