CSENDES EMBERI FOHÁSZ

Szeresd az anyát, mert minden nő anya
S csak saját édesanyádra gondolj,
Aki könnyekkel dalolt álomba
És téged is boldogan életre csókolt.
És gondolj arra, hogy kietlen szobákban,
Roskad és szenved számtalan anya,
S ha sorsod jobb is, a perc mámorában,
ne feledkezz róluk meg soha.

Védd az anyát, mert önmagadat véded,
és csirázó, ártatlan életek sorát
s ha valaki ebbe az életbe lépett,
arra tekint, hol védőkezet lát
S vajon kinek lehet karja acélosabb,
mint egy gyengéd hívő asszonyé,
kinek csendes hangja bebír határokat
és összeforraszt mindent együvé.

Emeld fel az anyát, ha földre roskad,
mert gyenge teste többet már nem bír
s minden körülötte szenvedésbe olvad,
ennyi szenvedésre egyetlen az ír:
Ember, légy ember, térjél enmagadhoz
mindegy, hogy mi volt sok vihar előtt.
Az anya szent, mindnyájunknak anyja
szeresd, védd meg, emeld fel őt!
Ladányiné Mike Ilona