|
Tanulónak, kiskoromban
Meglehetős szegény voltam.
Napról-napra csak úgy éltem:
Félig kegyelem-kenyéren,
Félig, sokszor szomjan, étlen.
|
Gazdag fiú ült mellettem,
Akit biz én irigyeltem.
Irigyeltem a módjáért,
Folt nélküli kabátjáért,
S a tanár sok jó szaváért.
|
|
|
|