|
Esti Gyula Karácsony Tűzszünet árad a harctereken. Bányász jobb lámpát kap, tova lásson. És otthon ajándék vall: szeretem ! Ünnepi órák.... Ez a karácsony? Emlékek őrzik, szokás hatalma. Nyugtat-e szó? Békülsz-e tanácson? Titkod idézni van-e, ki hall ma: hol a karácsony, mi a karácsony? Látogatóról suttog a távol, bátran ígér, mint május az ágon. szava életet hint, sose vádol... Így közelít, így jön a karácsony. Megkeres ott, hol magad se látod, záraid bontja, rést üt a rácson, a könny nem a társad, gond nem a párod, szabadulásod lesz a karácsony. Valaki a mindent tárja eléd, föld rögein, földöntúli tájon, nem tép a tövis, amíg vele mégy, kezdet vagy vég: az utad - Karácsony! |