|
Somogyi Béláné LEGMÉLTÓBBAN Mikor felcseng a karácsonyi ének, hogy: Dicsőség a mennyek Istenének, és békesség a földieknek! Ím, méltóan zengjük mi, testvéreim. S úgy ünnepelünk, csak úgy legméltóbban, ha kitépjük mi szívünket béklyóban tartja: a sok-sok szeretetlenséget, egymás elleni önön dicsőséget. Tiszta szívvel és megtisztelt lélekkel, megmérhetetlen, igaz szeretettel Isten iránt, ki Fiát értünk adta, testvér iránt, ki Istent magasztalja... A föld iránt, mely megpihen egy percre, s körültekint e karácsony este, és keresi, hogy hol látható itten, hogy megszületett a Megváltó Isten. – Mikor felcseng a karácsonyi ének, - és mindörökre, míg itt tart az élet - ne tűrjük lelkünk hiányát a jóban! Így tiszteljük mi Jézust legméltóbban. |