|
Szász Anna Mária Adventben Milliók várnak: sikert, pénzt, ragyogást Várnak pihenést vagy munkát Várnak életet vagy halált Mindenki vár. És az egész élet egy várakozás, viszály, verseny, hadakozás De azt kevesen tudják, hogy Isten már felelt: - Aki hisz, azé az isteni gyermek! S ahol Ő uralkodik És szolgál, teljesül kérés, szent várakozás! Szász Anna Mária: Mikor? Uram jövetelét várom, de addig arra vágyom, sok-sok ember Hozzá találjon. S boldogságot merítsen nagy szeretetéből, a Golgota győzelméből, az Atya ígéreteiből. De a legjobban azt várom, hogy engem Ő várjon… A szép, dicső honba, hol Uram s Királyom. Elmúlt egy év, s nem jött el… Talán az idén érkezhet? Vajon többen lesznek a találkozásra készek? Szász Anna Mária: Simeon Egyszer csak feltűnik a Bibliában, nincs nemzetsége, sem származása. Nem tudni, volt-e gazdagsága, de példa lett Simeon várakozása. Pedig nem rendezett nagy lakomát, nem öltött fel cifra ruhát. Díszőrséget sem állított, de nagyon várta a Megváltót. Imádkozott és erősen hitte: jön, jön a világ üdvössége! Megigazulva, de félelemmel, úgy várta, telve Szentlélekkel. Vajon miért, hisz napjai alig voltak, öreg embernek mit hoz a holnap? Várta, mert a nép sötétségben vesztegelt és Világosságról szólt az ígéret. Mikor karjaiba zárta a Gyermeket, ő békességben hazatérhetett. És a pogányoknak világosság támadott, Izráel vigasztalást kapott. Igen, érdemes volt hinni és várni, hűséggel, nemzetekért közbenjárni! És ma? A Sátán tombol. A Királynak jönni kell! Te hogyan várod? Simeon példád lett? |