Szűcs Miklósné

Karácsony

Betlehemi pajta
rozzant istállója,
benne látott napfényt
világ Megváltója.
Bölcsője a jászol,
a pólyája szalma,
néki adatott bár
ég és föld hatalma.
Otthontalan lévén,
másnak otthont nyújtott.
Mindenkit gyógyított,
kit betegség sújtott.
Bár Ő szegény maradt,
gazdagított sokat,
mennyei kincsekkel
halmozott másokat.

Isten jelenlétét láthatóvá tette.
A háborgó tengert lecsendesítette.
Végül a Golgota: Ott győzött az élet,
világ fejedelmét ott érte ítélet.

Ismét karácsony van,
gyertya fénylik a fán.
Több legyen az ünnep,
mint hangulat csupán!
Te szólj hozzánk Jézus,
ne csak az emléked!
"Veled vagyok, ne félj!
Békesség tenéked!"