Bódás János

BIBLIA      

Egy kopott könyvem van nekem,

s ha hozzám minden idegen,

kinyitom, - s már nem vagyok árva,

fényes mennyei seregek

suhannak s visznek hozsánnázva.

Mély betű-tó, s napként ragyog,

Mint fáradt, hunyó csillagok,

Le-lehullok,  de itt találok,

megújulást. Ebből születtek

a  titánok, az óriások.

Kis könyv, sok bölcsnek nagy mese,

S én a senki - győzök vele;

benn annyi tűz van és annyi hit van,

mint földet rendítő erő

a hallgatag kis dinamitban.

Égi kamra. Nincs rajt’ lakat,

Szomjamat oltja, jóllakat,

s már Istent hordozom magamban,

s tudom, hogy szavam, életem,

győztes, ifjú, halhatatlan.