Bódás János

TÁNCOL az EGYHÁZ

Nem kell az Ige , sem a hit ,
de mert adni kell valamit ,
átadjuk a helyet a táncnak .
S áll a bál , ünnepel a hús ,
a protestáns és a katolikus .
Táncban virrad meg a vasárnap .


Táncol az egyház . Ördögöt
ördöggel űzne . Ó a balga !
A testnek kedvez , hízeleg ,
mert lelkeken már nincs hatalma .


Szentség helyett paráznaság ,
hit helyett szenvedély lobog.
Bor az Ige , prímás a pap
s a báltermek a templomok .


Táncol az egyház . Ennyi nép
a templomokba kéne , - de
„ Isten dicsöségére ’’ megy ,
hát ki szólhatna ellene ?
 

TITOK 

Azt látjátok, hogy gondtalan vagyok

s kérditek: a szemem mitől ragyog?

Mi visz előre? Nincs rajtam teher?

Mért lebegek, mint akit szárny emel?

Gyermek, asszony, munka, kenyér, lakás,

tüzelő, orvos, cipőtalpalás,

számla és részlet. . . bűn, gond, szenvedély. . .

Hogyan bírom mindezt oly könnyedén?. . .

Mi a titkom?. . . Honnan van az erő?

. . . Titkom és erőm egyedül csak Ő,

Ő, ki elvette minden terhemet,

Ő véd, vigasztal, táplál és szeret.

Könnyű menni, ha köves is az út,

vére a kőre hullt s ott megaludt.

Piros szőnyeg lett lábaim alatt.

El nem botolhat, ki rajta halad.

Könnyű menni, hisz Ő lépked elől

s Előtte a lehetetlen ledől.

Könnyű menni, hisz a tövises ág

mindig csak az Ő szent arcába vág!

Könnyű menni, hisz rajta a teher

s a vétkeimért is majd Ő felel.

Könnyű menni, mert Ő utat nyitott. . .

Tudjátok most már. . . Ím ez a titok!