Tíz éves koromig velem volt a nagymamám
Kit nagyon szerettem, nagyon jó volt hozzám
Ő mutatta meg nekem, hogy kell Istent szeretni
Az Ő hívó szavára, hogy kell engedelmeskedni
Aztán nagymamám elment, a mennybe költözött
Szívem akkor, gyermekként gyászba öltözött
Fel kellett nőnöm, újra Istenre találnom
Hogy a fájdalom békességgé váljon
A szeretete örökre itt maradt bennem
Külön helyet kapott a szívemben
Ott őrizgettem, hisz különleges e szeretet
Amely senki mást, csak nagymamát illet
Aztán megismertem férjem nagymamáját
Ki engem úgy fogadott, mint új unokáját
Mindig annyit adott nekem szeretetéből
Amennyit csak adni tudott áldott jó szívéből
Az én szívem akkor szótlanul megnyílt
Az a kis szeglete ahol az a szeretet élt
Amely csak így kelhetett újra életre
Hogy megtalálta Nagyanyót, hogy most már Őt szeresse
Az ördög kardjának pengéje gyenge
Vérző sebet rajtad nem is ejthetne
Suhint feléd, de jó munkát nem végez
A kard hegye nem érinthet téged
Hatlovas hintót adott neked Isten
A gyeplő ott van a te kezedben
Lehet, hogy az ördög néha melléd ül a bakra
De vezess éles kanyar felé, hogy lezuhanjon róla
Isten szárnyakat adott, azért hogy repülhess
Elküldi a felhőket, szárnyalni is enged
Ne rettenj meg, ha hirtelen elered az eső
Szárnyaidban ott van az óriási erő
Isten adott neked szerető családot
A ti szemetek együtt nagyon sokat látott
Nincs olyan akarat, mely szétzúzhatja ezt
Az ördög sem küldhet fölé sötét felleget
Isten adott neked hű barátokat
Kik kézen fogva vezetnek, ha ez az akarat
Minden apró rezdülésedből olvasni tudnak
Hiszen a bajban Isten szemével látnak
Isten neked adta az Ő hatalmas szeretetét
Megtöltötte vele szíved minden szegletét
Ne félj, az ördög ehhez nem férhet közel
A szív erejével nem érhet fel
Ne hagyd hát, hogy győzzön feletted a bitang
Istennel te mindig túlerőben vagy
A szeretet páncélja körülölel téged
S pajzs van a kezedben Jézus nevével
Ne légy féltékeny más művére
Hisz nem a te kezed keltette életre
Ha képes vagy rá, alkosd meg magad is
Ha nem, a büszkeség úgyis hamis
Ha nem verejtéked mosta percről-percre
Nem mond majd másoknak semmit a léte
Ne légy féltékeny más gyermekére
A tiédnek, amit tudsz, azt add a kezébe
Ha kevesebbet adsz, mint tudnál
A szégyen zörget a kapudnál
Ha csak kevés, mit adni tudsz
Annak teljessége legyen útilapud
Ne légy féltékeny más feleségére
A választás ott volt a te szívedbe
Ha döntésed igaz hittel hoztad meg
A szeretet lángja nem aludhat el
Tiszteld társadban a feleséget, a nőt
Mint gyermekeid legjobb anyját, szeresd őt
Ne légy féltékeny más gazdagságára
Miről csak remélhetjük, hogy dolgos kéz jutalma
Ha becsülettel kereshető, keresd meg magad is
De tudd a pénz úgysem boldogít
Gondolj arra, hogy ha kincsed keresed
Hol van az a hely, ahol biztos megleled
Egyetlen dologra legyél csak féltékeny
Hogy mások boldogsága a tiéd is lehessen
De ha ezt keresed ne érd be hamissal
Azt akard, mit Isten őriz igaz hatalommal
Ezt nyugodt szívvel viheted, meg is tarthatod
Senkié sem lesz kevesebb, ha te is megkapod
De nyitott szívvel akard, legyen őszinte kívánság
Úgy kérd Isten békéjét, ahogy még semmit sem akartál
Ha kincseim lennének sem lennék gazdagabb
Ha tengerem lenne sem lennék hatalmasabb
Ha a világ enyém lenne sem lennék gondtalanabb
Ha minden az enyém lenne sem lennék boldogabb
Ha csak kunyhóm lenne sem lennék szegényebb
Ha csak kenyerem lenne sem lennék éhesebb
Ha csak vizem lenne sem lennék szomjasabb
Ha csak leplem lenne sem lennék fagyosabb
Ha varázspálcám lenne sem változtatnék
Ha a jó tündér kérdezne sem válaszolnék
Ha más lehetnék sem választanék
Csak azt akarom amit Isten nekem ítélt