Dévényi Erika

 

 

SZABADSÁG

Szabad vagy
A törvények rád nem vonatkoznak
A határvonalak téged nem gátolnak
Szabad vagy
Öntörvényű mércével élsz
Magasságod a csillagos ég

Szabad vagy
Neked senki nem mutathat utat
Senki nem adhat tanácsokat
Szabad vagy
Meg van a saját hatalmad
Senki más nem élheti azt

Szabad vagy
Száguldasz a végtelenbe
A sebesség csak a te kezedbe
Szabad vagy
Rohansz hátra se nézve
Vakon mész az ismeretlenbe

Szabad vagy
Nincs mit minden nap meg kell tenned
Hisz nem vállalsz senkiért felelősséget
Szabad vagy
Nem nyomaszt a kötelesség terhe
Jövődnek nincs ma még semmi jelentése

Szabad vagy?
Ha nem tudod hol kell megállnod
Ha nem védenek meg a határok
Szabad vagy?
Mert a törvényt nem tiszteled
S megalázva nézed bilincsbe vert kezed

Szabad vagy?
Csak éled életed tanácstalanul
Nincs semmi miből életed okul
Szabad vagy?
Korlátlannak érzed uralmad
De nincs is kire kiterjesztd hatalmad

Szabad vagy?
Ha a száguldás veszélye nem más
Mint felelőtlen kockáztatás
Szabad vagy?
Hiszen igazán sosem éltél
Nem is tudod mi az, mit soha nem éreztél

Szabad vagy?
Ha soha nincs olyan reggeled
Melyben gyermeki ölelésre ébredsz
Szabad vagy?
Ha múltad melyre büszkén tekintenél
Csak röpke tánc volt egy szakadék szélén

Az az akarat, mellyel te ugrasz a mélybe
Az a hit amellyel tiéd a repülés érzése
Az csak hamis világ, hamis ábrándokkal
Nem érhet véget csak szörnyű zuhanással

Istennek oka volt, hogy nem adott szárnyakat
De nem vette el tőled a szabadságodat
S ha testi valódban nem is repülhetsz
Lélekben mindig szárnyalni enged

 

 SZAKADÉK SZÉLÉN
Az egyik legszebb dolog a világon
Valaki mellé a szakadék szélére állni
Vele együtt könnyeket ejteni
Újra meg újra visszamenni
Soha nem csüggedve erőt adni
A kezeket együtt az ég felé emelni
Az Urat közös imánkkal hívni

Mindaddig, míg nem tudja a kezét nyújtani
Hogy a szeretet erejével el tudd onnan hozni

 

 

 SZAVAID HATALMA
Ha veled találkozom, Te rám nézel csendben
Nem marad észrevétlen, egyetlen bánatom sem
Amikor nem nevetek, Te már kérdezel
Kapukat nyitsz nekem kérdéseiddel

Kinyitod nekem azokat a rejtett félelmeket
Amelyekkel együtt nem élhetek
Kioldod rajtam a szorító övet
Leveszel terhemből néhány nehéz követ

Feladat várt rám, még hitem kezdetén
De nem éreztem erőt, hogy dolgom tegyem én
Te az Úrhoz vezettél, segítettél nekem
Hogy egy lélek a mennyországban éljen

Hangod nemcsak oktávok közt szól
Dallam nélkül is a szívekbe hatol
Tisztasága rendet teremt a gondok között
Hisz Isten szeretete a szívedbe költözött

S ha szád nem szól, szótlan marad
Hát kiárad belőled a gondolat
Békés nyugalmad erőt adó
Szereteted szinte kézzel fogható

Ott voltál mellettem az utam kezdetén
Te is fogtad a kezem, hogy léphessek én
Érzem, a kezeket lassan el kell engednem
Isten velem van, erősnek kell lennem

De tudom, ha egy levél lehull hitem fájáról
Mindig segítesz, hogy visszataláljon
Elég csak emlékezni óvó szavaidra
Aki Istenben bízik nem marad magára

Lehet, hogy zavarba hoznak téged az elhangzott szavak
Nem én, hanem Isten… hallom a hangodat
De szerénységed tolja félre a szeretet hatalma
Isten áldása uralkodjon rajta

 

 SZERETNÉM
Szeretném látni a mosolyt az arcodon
Tisztán, szelíden úgy, hogy ragyogjon
Szeretném látni a boldog szemeket
Amelyekből más is erőt meríthet

Szeretném hallani a boldog nevetést
Amely mindig őszinte és békés
Hallani, ahogy a jót dicséri szád
S nem az elégedetlenség nehezedik rád

Szeretném érezni, hogy békés a világod
Hogy hiteddel a rosszat leigázod
Felülkerekedsz a súlyos bánaton
Hisz Isten veled van minden utadon

Szeretném tudni, hogy jó döntést hozol
Ha válaszút előtt botladozol
Mindig tudd pontosan, melyik Isten útja
Tudd, ha rálépsz boldogság vár rajta

Szeretném, hogy vágyaid valóra váljanak
De hinned kell, hogy imáid meghallgattatnak
S ehhez legyen az a hely a templomod
Ahol a válasz már a szívedben visszhangoz

Szeretném, ha aggódó szíved lecsendesülne
Ha minden gondod Isten elé lenne letéve
Ha szíved ezáltal teljesen felszabadulna
A fénysugár lelkedig hatolhatna

Szeretném, ha veled érted imádkozhatnék
A bánatodban is szívesen osztoznék
Ha nyújtod a kezed, Isten elé vezetlek
Hitem szikrájából lángot gyújtok neked

Szeretném, akár a könnyeid árán is
Hogy hinni tudj abban, aki felszabadít
Egy kőhajtásnyira van az igaz szeretet
De a követ neked kell a földről felemelned

 

 SZÍVÜNK KÖZEL
A nyomorúság a világban mérhetetlen
Földönfutó emberek tömege a létben
Nincs házuk, munkájuk nincs semmijük
Csak a túlélés pillanatnyi létük

Nincs ház, melyben kályha tüze ég
Nincs tető, mely az esőtől véd
Nincs ágy, melynek melege ringat
Nincs asztal, mely ételt adhat

Csak az üres világ van, melyben nem kap helyet
Csak csillagos ég van, mely nem gyönyörködtet
Csak nedves föld van, mely testet remegtet
Csak üres kéz van, mely nem adhat étket

Erő a kezükben tennék a dolgukat
De munkát az előítélet nem adhat
Nincs olyan pénz amit megkereshetnének
Hiába lenne, mire költhetnének

S mégis, nem a hideg az, amely igazi fagyot hoz
A magány, a szeretetéhség ami kőszobrot alkot
Olyan kemény burokba zárja a szívüket
Amelyet egyedül fel nem törhetnek

Kell, hogy az emberek, kiknek nyitott a szívük
Lehajoljanak hozzájuk, adják melegségük
Kell, hogy szeretetük, jóságuk mutassák
Különben elhervad minden szál virág

De hogy ezt megtegyük, több kell mint szeretet
Nemcsak lehajolnod kell, le kell térdelned
Kell, hogy úgy lásd, mint embertársadat
Akkor segíted majd úgy, mint önmagadat

S ha megmutattad neki milyen a szeretet
Mielőtt elmész, hagyj neki emléket
Készíts neki útjára tarisznyát
Amelybe Isten tett elemózsiát

 

 SZORONGÁS
Szorongok, aggódom, félek
De miért, hát ki árthat nekem
Jézus Krisztus bennem él, megerősít engem
Isten óvó tekintete minden lépésemen

Jönnek a gonoszok, gúzsba kötnek engem
Hitemmel eltépem minden kötelékem
Istennel én mindig túlerőben vagyok
Angyalok szárnyán szabadon szárnyalok

Bűneimtől hitem által megszabadulok
A gonosszal szemben nyugodt szívvel állok
Kísérthet, hívhat, de én nem hallom szavát
Az Úr szeretete véd, a rossz hiába kiált

Elárad bennem a szeretet szava
Nem fér hozzá a gonosz gondolata
Áldom az Urat a szabadításért
Szüntelen dolgozom Jézus hatalmáért.