Ha hóra lépek, a két lábam egymás mellé teszem,
hogy a didergő lábam egyedül ne legyen.
Ha virágot tépek, a párját is leveszem,
S közös halálra egy pohárba teszem.
Öltök a varráson, - s akarom nem akarom -,
hogy páros legyen, az öltést számolom.
A kislányomat nézem: s azért imádkozom,
csak egyedül ne maradjon ezen a világon!