Herjeczki Géza

 

Frissítés: 2007. szeptember 3. Az útról

 

Az útról

 

Számtalan út kínálja magát,

Követőt csalogatva…

Tétova léptekkel,

Meg-megállva megyünk.

Mondani mit tudsz?

Szólj, én jó testvérem az útról!

Indulj, vissza se nézz!

Jézus Krisztus az út!

 

Január

Ím újat kezdhetünk megint!
Csodálatos az élet.
De szent Igéd szava szerint
Urunk a te beszéded
marad csak változatlanul.
Ég s föld elmúlik végleg.
S mi újat kezdhetünk megint.

Április

Áprilisi ritmussal jár szívünk.
Igéd nem változik.
Ujjongva értünk, csodálunk, áldunk,
majd meg magunkba fordulunk.
Kértünk már Tőled új szívet.
Az új is ilyen változó
mint ez az április?

Május

Kellene már és lehetne menni,
vinni a Jóhírt.
Ha tudjuk, tudja meg más is,
hogy él az Úr, Jézus föltámadott.
Lehetne és már kellene menni!
Ámde erõnk nincs.
Jöjj hát el hozzánk pünkösdi Lélek!

Június

Gyermeknap ismét. Szép a világ.
Kitárja mindkét kezét és áld
megáld az Isten: gyermeket ád.
Kékszemût, szõkét, vagy épp barnát,
feketét. Sehol nem találnád
gyermeked párját. Õt áldd! Csodát
tesz újra: szép a világ.

Július

Jó így Urunk!
Jó, hogy itt a nyár,
hogy váltják egymást az évszakok,
hogy a hideget jó napsütés követi.
A fáradtságos munkát
jó, hogy szabadság váltja föl.
Jó kicsit megpihenni.

Augusztus

"Nemcsak kenyérrel él az ember."
Te mégis nagy szereteteddel
megáldod fáradt kezünk.
Kenyeret nélkülöznünk nem kell
az idén sem. Istenünk,
- hogy jusson másnak is - taníts
jól gazdálkodni kenyereddel!

Szeptember

Vége a vakációnak.
Megnyílnak az iskola kapui.
Jó, vagy rossz kedvvel reggel
útnak indul a gyermeksereg.
Böszke s aggódó szívvel
nézünk utánuk. Urunk,
álld meg gyermekeinket!

Október

Áldott az ember,
aki kezébe vette az Igét.
S áldott az Ige!
Embert formáló erő.
Végy kézbe ma is bennünket!
Várakozó szívvel hajlunk föléd.
Reformáld botladozó életünk!

November

A hálaadónapok
időszaka lassan lejár.
Letudtuk hát egy évre már
az Úrnak tartozásunk.
Vagy mégsem? Nem, ezt nem lehet!
Isten továbbra is szeret:
hálánk nem érhet véget.

December

Lassan vége az évnek,
Lassan te is megérted:
éveid egyszer véget
érnek. Hajtsd meg hát térded
az előtt, ki e létnek
határt vetett, s megérzed:
csodálatos az élet!