Novák László

 

 

A BIBLIA: ISTEN SZAVA   

 

Gyermek, olvasd a Bibliát,

Zárd szívedbe Isten szavát.

Nem bánod meg, ha ezt teszed,

Az életben hasznát veszed.

 

Ifjú, olvasd a Bibliát!

Kerüld a bűn mérges nyilát...

Ha kísértő nyugtalanít,

Isten szava győzni tanít.

 

Felnőtt, olvasd a Bibliát,

Ki hordod az élet-igát.

A lét nehéz küzdelmében

Enyhülést lelsz az Igében.

 

Vének ti is olvassátok

Szorgalmasan Bibliátok.

Ez vezet az égi honba,

Az örökös nyugalomba.

 

Ha bú és baj csüggeszt, fáraszt,

E könyv reánk enyhet áraszt.

Boldoggá tesz az ismeret:

Isten engem nagyon szeret!

 

 

INTELMEK, ÚTRAVALÓUL 

 

Ne ítélj a látszat után,

Mert tévedés érhet.

A korai ítéletre

Rácáfol az élet.

Sokszor ahol rosszat látsz, ott

Jó dolog történik;
Viszont igaz, hogy nem minden

Arany, ami fénylik.

 

Ne adj hitelt minden szónak,

Mit mondanak néked,

Különösön ha vádolják

Barátod, testvéred.

Kérdezd meg őt, mi a való?

S várj a véleménnyel,

Ne válassza lelketeket

A rágalom széjjel.

 

Nem kell mindent elmondanod

Amit tudsz másoknak.

Gondold meg azt, hogy szavaid

Hatni hogyan fognak?

Építenek-e, vagy rontanak,

Gyógyítnak, vagy vágnak?

Ne légy másnak terjesztője,

Csak az igazságnak.

 

De ne nézd el tétlenül se,

Ha valaki téved.

Mert egy érték elvesztése

Neked is a vétked.

Felelős vagy másokért is,

A jó Isten előtt,

Igyekezz hát helyes útra

Hozni a vétkezőt.

 

 

ISTEN LELKE  

 

Hová Isten Lelke hatolt:

Alvó ébred, éled a holt.

Eloszlik az éj homálya,

A bűneit tisztán látja.

Ki megdöbben, szíve sajog

Oda megy, hol bűnök, bajok

Terhe lehull, semmivé lesz:

Az Úr Jézus keresztjéhez.

 

Hol működik Isten Lelke,

Erőt nyer a félénk, gyenge.

A tudatlan bölcsességet,

Vigaszt, kit a bánat éget.

Megújul a szív, a lélek,

Szeretet, hit, remény éled,

A szó, a tett mind azt mondja:

- Ez is Jézus megváltottja!

 

Isten Lelke oda tér be,

Ahol hívják várva, kérve.

Ajándékot oda vihet,

Ahol talál nyitott szívet.

Ott nyugszik meg, csak ott marad,

Hol meghódol az akarat,

Intelmének híven enged, -

Csak oda visz győzedelmet!

 

 

Nem akarok mindíg sírni


Szeretnék sziklán állni már.
Valami azt súgja nincs már kegyelem,
Hogy nem emelhetek vödröt,
Nem hordhatok székeket.
Vége itt a ténykedésnek.
Az Ige azt mondja, hogy
A Megváltó szeret.
S ezernyi lelki és szellemi seb
Rajta vérzett,
S fájdalmunk a kereszten múlt el.
Nekem nem mindegy!
Nem halok meg, hanem élek!
Legyen bár sok félreértés,
Én akkor is az Igének hiszek!

Lehet hogy nem vagyok szép összetörten,
Lelkemben, testemben megalázva,
De csak igazán az tud nevetni Istenünk előtt,
Ki sírni már megtanult.

aki már sírni megtanult

 

SZERESS, AMÍG SZERETNI TUDSZ

                                                     

Szeress, amíg szeretni tudsz,

Amíg szíved érzőn dobog,

Mert ha már a tüze kihűl,

Ha benne a láng ellobog, -

Ami ezt a veszteséget

Felülmúlná, nincs olyan kár:

koldusnál is koldusabb vagy,

Hogyha nem tudsz szeretni már.

 

Szeress, amíg van alkalmad

Éreztetni szereteted.

Jöhet idő, amikor már

Tennéd ezt, de nem teheted.

Fordulhat a sorsod balra,

S arra leszel utalva majd,

Hogy a mások szeretete

enyhítse a gondot, a bajt.

 

Szeress, amíg szeretni tudsz!

Olyan rövid az életed:

gyűlölettel, rút önzéssel

Szépségeit tönkre ne tedd!

Szeress, amíg szíved dobog,

Szeress, amíg ajkad lehel:

 Úgy visz Jézus a szeretet

Országába, a mennybe fel.