Számomra ismeretlen szerzőktől

ÁLDÁSRA FÖLEMELT KEZEK  

Ti áldásra fölemelt kezek

Erőben, üdvben gazdagok,

Ti láthatatlanul csak jót tesztek

És soha el nem fáradtok.

Áldólag mentetek a mennybe,

Áldólag jöttök vissza majd.

Most is adtok minden szívbe

Boldogságot, áldást, vigaszt.

Ó, áldó kezek, segítsétek

A Krisztus nyáját gazdagon,

Hogy semmi kár és semmi vétek

Ne üssön rést soraikon!

Árasszatok rá olyan békét,

Milyet a világ nem adhat,

S ha Sátán kiveti tőrét,

Nyújtsatok biztos oltalmat!

A fáradt szívet ti vonjátok

Isten kegyes szívéhez fel,

A sebeket ti gyógyítjátok,

És a szegény segélyre lel.

A küzdő ember asztalára

Ti adtok mindig kenyeret!

A bűnös szívnek kőfalára

Fölírjátok: ‘Isten szeret!‘

Ha majd a fáradt kicsiny sereg

Elér a nagy út végére,

Ó, áldó kezek, vezessétek

Az Isten trónja elébe!

Dicskoszorúval ékesítsétek

A győztes hősök homlokát;

Akik a mélyből hazaértek,

Nyerjenek pálmát, koronát.