Számomra ismeretlen szerzőktől
LASSÚ TÁNC
Nézted valaha a gyerekeket játszani a
körhintán?
Hallgattad, amint az esőcseppek földet érnek
tompán?
Követted szemeddel egy pillangó szeszélyes
röptét,
Nézted a tovatűnő éjben a felkelő nap fényét?
Lassítanod kéne. Ne táncolj oly gyorsan.
Az idő rövid A zene elillan...
Átrepülsz szinte minden napodon?
S mikor kérded: Hogy s mint? Meghallod a
választ?
Mikor a nap véget ér, te ágyadban fekszel,
Tennivalók százai cikáznak fejedben?
Lassítanod kéne. Ne táncolj oly gyorsan.
Az idő rövid... A zene elillan...
Szoktad mondani gyermekednek, majd inkább
holnap?
És láttad a rohanásban, amint arcára kiült a
bánat?
Vesztettél el egy jó barátot, hagytad kihülni a
barátságot,
Mert nem volt időd felhívni, hogy annyit mondj:
Szia?
Lassítanod kéne. Ne táncolj oly gyorsan.
Az idő rövid. A zene elillan.
Mikor oly gyorsan szaladsz, hogy valahová elérj,
Észre sem veszed az út örömét.
Mikor egész nap csak rohansz s aggódsz,
Olyan ez, mint egy kibontatlan ajándék...
Melyet eldobsz.
Az Élet nem versenyfutás.
Lassíts, ne szaladj oly gyorsan.
Halld meg a zenét, mielőtt a dal elillan.
Két fia volt egy apának,
Mondta idősebb fiának:
Kapálni kell szőlőmbe',
Menj ki, fiam, reggelre!
Nem megyek - szólt az idősebb-,
Mert én arra rá nem érek!
Kérte hát a kisebbet,
S ő ígérte: elmegyek!
Másnap, aki megígérte,
Mégsem volt kinn a szőlőbe',
És aki azt mondta: "Nem!"
- az dolgozott serényen.
Igent mondj, ha jóra kérnek,
Tedd is meg, ha úgy ígérted!
Várja mennyei Atyád,
Jézus mutat jó példát.