Hogy lesz ezután?

Amikor kitudódott, hogy a muzulmán Mohammed Dura keresztény hitre tért, a biztonsági szolgálat emberei zaklatni kezdték. Keresztút egyiptomi módra.

"Az ilyen ügyek örökké tartanak. Soha nem szabadul meg a zaklatásuktól" - vázolta védence, Mohammed Wajdi Mohammed Dura helyzetét Morris Sadek kopt ügyvéd a Compass Direct keresztény hírügynökségnek. Bár 1997 január közepén minden ellene emelt vád alól fölmentették, az iszlámról keresztény hitre tért Durát ma is üldözi a titkosrendôrség.

Kínzás

Mióta áttérése ismertté vált, az állambiztonsági rendôrség háromszor tartóztatta le: 1995. januárban, 1996. áprilisban és 1996. októberben. A 22 éves fiatalembert elsô két ôrizetbe vételekor kínzással akarták beszervezni, hogy elárulja keresztény hitre tért egyiptomi társait. Az állambiztonságiak a kezénél fogva felakasztották, megrugdosták és égési sebeket okoztak a testén, de nem tudták vallomásra bírni. Az "El Shaab" iszlám újság egyik 1996. májusi száma "Mohammedbôl Michael lett" címmel uszító cikket közölt. Megkeresztelkedésekor Dura ugyanis a Michael nevet vette föl. Az iszlám lap a keresztény rádióadásokat és a bibliai távoktatást tette felelôssé a fiatalember áttéréséért. Ugyanakkor elismerte, hogy Durát a titkosrendôrség azért kínozta meg, mert elhagyta az iszlámot. Azzal, hogy kereszténnyé vált, elárulta az iszlámot, megrágalmazta a koránt és hagyományait. Ekkor Dura illegalitásba vonult, de néhány hónap múlva elárulták és a biztonságiak harmadszor is ôrizetbe vették.

Csel

1997. január elején - egy titkosrendôr elleni erôszakoskodás állítólagos vádjával - három hónap börtönre ítélték. "Ez csak a biztonságiak csele - mondja Morris Sadek. - Nincs bizonyíték a tárgyalásról, sem orvosi látlelet, csakis a rendôr panasza." Január közepén a titkosrendôr visszavonta a vádat és a bíróság ejtette az ügyet. Michael Durának azonban továbbra is tartania kell a biztonságiak üldözésétôl. Egy helyi megfigyelô szerint "Durának sok imára van szüksége - imára, ami erôt ad neki az ellenálláshoz és hogy átgondolja a történteket, illetve, hogy mit tegyen a jövôben".

Hitcsere

Az 1971-es egyiptomi alkotmány biztosítja ugyan a vallásszabadságot, de 1980-ban az "Iszlám Alapelvek" - a korábbi "egyik fô forrásból" - az egyiptomi törvénykezés "fô forrásává" vált. Az iszlám alapelvek foglalkoznak a valláscsere kérdésével is. Said Al Ashmawi, a legfelsô bíróság bírája mondja: "Köztudott, hogy az iszlámra térést helyeseljük, az iszlámról más hitre térést viszont tiltjuk. Sehol sincs leírva, hogy tilos, de magától értetôdik... Nézetem szerint az egyiptomi törvény valójában iszlám törvény."

Forrás: http://bocs.hu