Szerelem

NEKED

Csoda volt a tegnap . Ajándék a ma. Köszönöm, hogy holnap Ismét enyém vagy. Gyere Kedves! Ölelj át szorosan ! Csókoddal altass, Ha lement már a nap .

Illés Judit

Vártalak !

Egyedül sétálok életem ösvényén . Talán éppen most érkezel felém. Régóta keresek Valakit. Régóta kereslek Téged. Tudtam , hogy jönnöd kell , a nekünk rendelt időben . Még most is tétovázol. Tétovázom én is . Azt mondtad , nem hagyjuk magunkat sodortatni. Azt mondtuk, megbeszéltük, akarjuk, szeretjük egymást , smsről smsre szinte mindent tudunk egymásról. Mégis ma olyan távolinak tűnsz. Igen , tegnap még eldöntöttük , mikor , hol és hogyan találkozunk. S ma . Vártalak , vártam , hogy jön egy email, sms. SEMMI . Tudom veszélyes ez a mi szerelmünk. Tudom, nem szabadna . De hát érzéseiért nem felelős az ember . Azok önállósítják magukat. Velük együtt sodródunk. Az észt legyőzte a szív . Vagy talán mégse. Várlak most is, lehet, hogy túlzottan sokat akarok Tőled, Belőled? Nem tudom . Teljesen képzeletem rabja lettél. Türelmet erőltetek magamra, talán ismét azt mondod :Kedvesem , nem szabadna ilyen érzelmi hullámzásban élned, élnünk ! Már semmit sem tudok, csak azt, hogy várlak , várok egy sms-t egy emailt , egy szót, egy hangot . Eszemmel tudom, hogy megtalállak ,megtaláltalak, megtaláltuk egymást, szívem érzi szívverésed.  Várjuk egymást és menekülünk egymástól, önmagunk elől . Életem ösvényén mégsem vagyok magam. Hisz velem vagy minden pillanatban , hisz emlékezem minden érintésedre. Ujjaid simogatására, a becézgetésre . Vártalak, várlak , Kerestelek , kerestél ! Itt vagyunk egymásnak . Közénk feszül a távolság , mégse vagyunk távol egymástól. Hisz bárhol vagyok , Te ott vagy . Bárhol vagy , én is ott vagyok. Így élünk egymásban kettős valóságban . Istenem, de jó is ez a kettősség , de jó is , hogy nemhiába vártunk . Szeretsz, s szeretlek! Ennél több nem kell .

Illés Judit

Nálad...

Nálad jár a szívem Téged vár a lelkem Gondolatom hozzád csatangol Te vagy ki a szívemben barangol. Küldd  vissza a szívem                                                        Ám , ha mégse menne Add oda a Tiéd nekem Áldott csere lenne. Hercegem... Álmaim lovagja Ne félj , Lelked is akarja Szívcserénk, Életünk Istentől megáldott Szerelmét.

Illés Judit

Akik tudunk várni....

" Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. "                                                                                                       Jeremiás siralmai 3,26 Célunk... Vágyunk... Tenger Mégis keveset ér  egyedül az ember. Álmunk... Társunk... Valahol él... Keresd hát ! Várj kedves, Állj meg az úton , nyugodj ! Te ne kutakodj, Én se teszem Azt mondom mégis: Eléd hozza Mikor Ő gondolja, Mikor szükségetek lesz egymásra Bízdd az Úrra, S várj a találkozásra. Akkor majd tudni fogod, Te is Én is Az Ő végzése Számunkra a lélek menedéke. Az Ő rendelése Két szív találkozása, Eleve egymásnak ajándékozása, Az Ő   szeretetének, s kegyelmének fénye. Fény, Világosság, mely nekünk adatik, Akik tudunk várni , akik szívében az  Úr lakik.

Illés Judit

BOLDOGSÁG...

Boldogság... Tőlem mily messze jársz. Messzire kerülsz engemet Boldog talán soha nem leszek? Kit szeretek, tudnia nem szabad. Hisz Ő is fogoly, nem lehet szabad. Csak lelke enyém, teste nem, Mert kalitkában él, nem velem. Ha meglátom: szívem megdobban, Testemen remegés fut át, S őrizni tudnám álmát éjszakákon át. De nékem ezt sem szabad, Mert Ő fogoly , s nem lehet szabad. Foglyok vagyunk mind a ketten, S börtönőrünk a szerelem.

Illés Judit

Új élet vár...

Egy új világ vár... Egy új élet, egy másik táj. - Nem tudom, mi lesz és hogyan, várnak az idegen-ismerős falak... Új falak... új vár... Talán biztonság. - Félek. Mégis megyek... Mert szeretlek. -

Szabó Katalin

Érzem

Érzem a boldogságot... Ó, ez olyan jó! Ha azt mondom: szeretlek, kevés! mert nincs rá szó!...

Szabó Katalin

Tegnap olyan más voltál

Tegnap olyan más voltál... alig ismertem rád; Nem értettelek - csak csendben szerettelek... Mintha nem is te lettél volna. Szavaid -most először- fájtak; de nem szóltam neked - csak csendben szerettelek...

Szabó Katalin

Az asztalnál ülök

Az asztalnál ülök, nézem az órát: minden perc egy örökkévalóság. Már mennék hozzád, de az idő alig telik, mintha csak megállt volna. Ilyenkor csak vánszorog minden perc, de mikor együtt vagyunk, szinte szárnyra kel. Menni akarok! menni! menni! de az idő még most sem telik, és én még mindig az asztalnál ülök, és nézem az órát -és minden perc egy örökkévalóság-

Szabó Katalin

Amikor két karod

Amikor két karod átölel, amikor szép szemed rámfigyel, amikor ajkad ajkamhoz ér, amikor velem beszélsz, amikor csábító mosolyod csalogat, amikor finom ujjad simogat, tudom, hogy fontos vagy nekem, tudom, érzem, hogy szeretsz engem... Szeretek mindent, ami te vagy, tetszik minden szerelmes szavad. Lelkem öröme forrón éget, legbensejében a tüz egyre csak terjed. A szerelem lángja izzón melegít, mert ez az érzés lázasan felhevít...

Szabó Katalin

Vagyok

Vagyok... és sokmindenki szeret... vannak barátaim... rengeteg - szóval talán boldog is lehetek... De nem vagyok az! Üresnek érzem magam - valami hiányzik itt, belül; ez a hiány egyre kínoz kegyetlenül. Keresem magamban a boldogságot, de valahogy nem találom... Hirtelen minden megváltozott, mintha a múlt nem lett volna más, csupán egy álom... És az álomból felébredve keresem a helyem, de nem találom...

Szabó Katalin

Egy fájó szívnek

Azt mondod, megteszed... Ne tedd meg, kérlek! Inkább fájjon a szíved, de ne tégy olyat, amit nem érdemes! Az életet ajándékba kaptad, melyet visszaadni általában nem szoktak. Te se tedd, kérlek! Többet ér ennél az élet... Leszel még te boldog is, ha most nem úgy tünik is. Kérlek, ne engedd, hogy fájjon; -bár ezt most hiába mondom- tudom, hogy fáj - nekem is fájna - de ne gondolj, kérlek, a halálra... Próbálj meg túllépni az egészen, légy büszkébb annál, hogy kiontanád az életed! Hidd el nekem, nem éri meg...

Szabó Katalin

Emlékezz rám...

Vajon fogok-e kelleni késöbb is neked? Vajon lesz-e még szeretet késöbb is benned? Vajon fogsz-e örülni, ha látsz? Vajon fogok-e hiányozni egy magányos éjszakán? Az idö múlásával mindent megtudok. Ó, bárcsak már most tudnám! Emlékezz rám, kérlek, emlékezz rám, ha véletlenül egymástól elszakadnánk...

Szabó Katalin

Valaki

Valaki boldog, ha rád gondolhat, valaki örül, ha téged láthat, valaki nagyon szeret, valaki, aki soha el nem feled... Ez a valaki rólad álmodik, s szüntelenül rólad áhítozik. Mindig eszében van drága neved, s nem szeretné, ha hervadás érné lelkedet! A szíve teérted dobog, hidd el, ez a valaki én vagyok!

Szabó Katalin

Szeretlek

Te az enyém vagy, s én a tiéd. Amit irántad érzek, egy szóval elmondom én: Szeretlek... mily egyszerü szó... ezzel mégis milyen sok dolog elmondható: Magába rejti az érzelmet, a szeretetet, az egymás iránti gyöngédséget, a kitartást, s a bizalmat, és még mennyi fogalmat... Nem akarok másképp érezni, csak téged szeretni és szeretni...

Szabó Katalin

Volt egy nyár

Igen, volt egy nyár, amit nem feledek : Megismertelek, sőt meg is szerettelek! Azóta te vagy a mindenem, azóta te vagy a Kedvesem! Köszönöm, hogy vagy nekem, hogy szereteted érezhetem! Nincs olyan pillanat, hogy ne gondolnék rád, a fejemben állandóan te jársz! Ha majd ezt egyszer elolvasnád, jusson eszedbe, hogy volt egy nyár...

Szabó Katalin

MOST MÉG
Most még ne mondj semmit - Majd akkor, ha megjöttél. Most még ne mondj semmit - Csak akkor, ha döntöttél - - még ne mondj semmit addig, míg nem érted, mit tettél - ne mondj semmit még, mert - nem vagy - nem jöttél. Most még nem létezünk, csak játszunk - csak játsszuk, hogy élünk, mert ez nem az, amit akartunk, mert, amit akartunk: attól félünk. Most még ne add nekem, mit mástól elvettél - most még ne mondd - már akkor - már akkor szerettél. Most még ne mondj semmit. - majd találunk szavakat, melyekből élet fakad, melyek vége nem a pokolba szakad. Majd, ha megszültük egymást, nagy vajúdás után - Akkor mondd: - Nem késtünk le semmit, amit az élet tőlünk kíván. Most még legyünk csendben, hisz fut az út alattunk, rohanó fák takarnak roncsokat, mit látni nem akartunk. Lerombolt vágyak mellettünk, melyek közt lelkek bolyongnak - akik közt megszűnt a kapcsolat, csak látszat az - mi megmaradt. Most még - próbálj szállni. Ne légy vergődő madár,                                      Légy Te a vándor, ki végül hazatalál. De én - hadd mondjam azt - szeretlek... ...s ezért én elmegyek, hogy ne bántsalak, ne legyen több bűn, mert szeretni így nem lehet. Ha majd átléped a lét küszöbét - Ha majd fájni kezd: a "Nincs többé" Értelmet kap: mi volt a "Volt" - s mi volt: "Miért?" Egyet megtudsz majd biztosan, - Lesz egy üzenet: Volt valaki, ki téged - mindennél jobban szeretett. Elmegyek - ne bántsalak többé, elmegyek, mert szeretlek - szeretlek örökké.
Köszönet GLEAM-nak, hogy elküldte a verset.

"Te legyél, aki vár Aki átölel, mikor valami fáj, Aki félt, Aki megért Életem minden perce örökre csak Te legyél!"

Addig vagy boldog, míg valaki szeret, ki a bajban megfogja a kezed. S hogy milyen fontos is volt neked, csak akkor tudod meg, ha már nincs melletted, kit szeretsz.

Ez a néhány év volt nekem minden, Amit adhattam, s mit Istentől kérhettem, Örökké várom Vonatod, hogy újra megjelenj, "Eljössz még" ha megérted, mit jelentesz nekem, S ha megérted majd egyszer az életem...

Szakítás

Ülni az asztalnál egy csendes szobában, Várni valakire, aki nem jön többé, Elutazni onnan, hol boldog voltál, S hagyni szívedet örökké. Szeretni valakit, aki nem szeret Téged, Könnyeket tagadni, mik szemedben égnek, Kergetni az álmot és azt soha el nem érni, Csalódott szíveddel csak remélni. Megalázva írni könyörgő levelet, Szívdobogva várni, de nem jön rá felelet. Szavakat idézni mik elhulltak, Rózsákat őrizni, mik rég megfakultak. Hideg búcsúzásnál még egy csókot kérni, Mással látni őt, s a földre nézni. Kacagni boldogan hazug lemondással, S otthon leborulni könnyes zokogással, Aztán vergődni hosszú éjszakákon, Kényszeríteni a szíved arra: hogy NE FÁJJON!!!

Szakítás 2

Csak légy egy kissé áldott csendben: Magadban békességre lelsz, Az Úr rendelte kegyelemben Örök, bölcs célnak megfelelsz. Ki elválasztá életünk, Jól tudja, hogy mi kell nekünk.

Református énekeskönyv, 274. ének, 3-ik verse (Neumark György)

Édes
Minden nap hiányzol Minden nappal jobban, Rád gondolok mindíg Szívem érted dobban. Nem vagyok daliás Se gazdag, se merész Tépelődöm sokszor: Te hogy érzel felém?	Úgy vágyom már rád Testedre, lelkedre Jaj, de már megint Mi nem jut eszembe. Az igaz szerelem Mindenre képes, Másnak nem mondtam még: SZERETLEK ÉDES!
	Számomra ismeretlen

Ha van munkád és álmod, Ha küzdelmednek értelmét látod, Ha van aki szeret és van akit szeress, Soha ne hajtsd le búsan a fejed Hiszen gazdagabb vagy, mint más emberek.

Esti Számadás

Adtam az Úrnak érte hálát? Kértem számára Tőle áldást? Simogattam gondos kezét? Szemem ragyogása kereste kedvét? Éreztettem vele, Hogy nagyon szeretem?

Méry Katalin

Csókcsoda ("Csókolni a szemekkel is lehet")
A csók egy bók, Egy vallomás: "tetszel nekem, Mint senki más"!	Boldog titok A szerelem, De lássék nyilván Hogy szeretem!
Kérdésedre ad Rögtön választ, Egy pillanat Tavaszt fakaszt.	A csók pecsét, Én Jegyesem, Egy életre A Mindenem!
A csók egy zár, Kulcsa nincsen. Foglyom vagy már, Édes Kincsem!	Két kargyűrű Ha átölel, Magányt kizár. Csók, csókra vár.
	Méry Katalin

A szerelem

Jaj de nehéz a szerelmet viselni, Tövis közül két ibolyát kiszedni. Mert a tüske böködi a kezemet, A szerelem szorítja a szívemet.

Marsu

A magány

Magányos fiúnak magányos az élet, Magányos lánynak magányos a fészek. De ha egyszer egymásra találnak Mindketten örülnek egymásnak.

Marsu

Amint a tavasznak, fáknak szép virága, Amint a hajnalnak kelő nap sugara, Úgy kell nekem szavad, szívem örömére, Úgy kell tekinteted, lelkem gyönyörére.

Tothbe

Ne hagyd

Aki szeret, annak varrd fel szakadt gombját, Mert könnyen meglehet, hogy felvarrja más. Aki szeret, annak hallgasd meg baját, gondját, Mert könnyen meglehet, hogy meghallgatja más. Aki szeret, azzal sose légy morc, goromba Mert könnyen meglehet, hogy rámosolyog más. Aki szeret, szeresd! S öleld meg naponta! Mert könnyen meglehet, hogy megöleli más. ÉS AKKOR - HIDD EL! -NEM Ő A HIBÁS

Marsu

Maradj velünk (esküvői köszöntő)

Előtted meghatjuk fejünket Istenünk, Midőn asztalodnál hűséget esküszünk. Te kötöttél egybe igéddel két szívet, Kérünk pihenjen meg rajtunk áldó kezed. Kezünket kezdbe helyezzük hű Urunk, Teveled szeretnénk végigjárni utunk. Szemed már most látja életünket végig, Te segíts eljutnunk a mennyei célig. Békében telhessen minden éjünk-napunk, Te áld meg reggelünk, te áld meg alkonyunk. S aki betér hozzánk, mint házunk vendége, Ragadja meg szívét jóság, öröm, béke. Járj velünk az úton Jézus te hű barát, Tegyed Emmaussá kettőnk kis otthonát. Te igérted egykor nem hagysz árván minket, Maradj velünk s áld meg házaséletünket.

Kéz a kézben (esküvői köszöntő)

Egymás kezét soha El ne engedjétek. Az élet viharát Hittel viseljétek. Szeretet s békesség Lakozzék nálatok. Isten Szent Lelke Töltse be hajlékotok. Legyen közös utatok Mint szépen nyíló virág. Melyre lágy harmatként Isten adjon áldást.

Hozák Erzsébet (2003. május 3., Komárom Kis Renáta és Újj Csaba esküvőjére)

"Nem jó az embernek egyedül"  1 Mózes 2, 18 (Gondolatok a szerelemről)

A Hajnalcsillagban megjelent cikkek. A lap megjelenésével az ez is frissítve lesz...

A szerelem   Sziasztok! Ígéretemhez híven akkor most kezdjük a kezdeteknél. Sajnos egy olyan világban élünk, amelyikbe ha mondok egy fogalmat, akkor öt ember tízféleképpen fogja magyarázni. (Milyen nagy filozófusok lehettek volna pár évvel ezelőtt?!) Javaslom, először próbáljuk ezeket a fogalmakat tisztázni. Pontosabban, hogy ne kelljen regényt írnom, vizsgáljunk meg csak kettőt ezek közül.                  Mi a szerelem?                  Mi az együtt járás? Mielőtt tovább olvasnál, gondolkozz el ezeken, hogy te mit értesz ezek alatt. Mi tehát az igazi szerelem? Nézzünk most meg egy-két lehetőséget:             1) A válasz nagyon egyszerű -mondják a materialisták- C6H5 - CH(NH2) -CH3. Ennél nyilvánvalóbban nem lehet megmagyarázni -mondják ők.             2) A szerelem rajtunk kívül álló hatalom, amely akaratunk ellenére magával ragad. "Ha egyszer beszerelmesedek akkor nem állít meg senki!"-mondta egyszer egy leányzó, mintha csak azt mondta volna: Én nem tehetek róla, az Ámor belém lőtte a nyilat, és azóta kész vagyok. 3) Mit kell ezen filozofálni? Szeretem és kész. Valóban, Miért kell ezen filozofálni? Nem tudom te hogy vagy vele de én akit szeretek azzal nem egy futó kalandot keresek, hanem a segítőtársat, s ha így áll a helyzet akkor bizony nagyon meg kell nézni, hogy kit is választunk, kivel járunk. Mint egyszer valaki mondta, hogy házasság előtt nyisd ki jól a szemedet, a házasságban meg csukd be ha kell (Hunny szemet a másik hiányosságain.). Sajnos ez mostanában pont fordítva van a házasság előtt vakok az emberek házasság után meg minden hibáját meglátják a másiknak. Ha tehát egy igazi társat keresek (s nem csak szexpartnert) akkor bizony jól meg kell vizsgálni, hogy kinek mondok igent az együtt járásra, a házasságra. Akik tehát boldog házasságra vágynak azoknak igényesnek kell lenni ezen a területen s azok bizonyára nem a fenti három pontot fogják figyelembe venni a társ keresésénél. Azt akarom, hogy te is egy boldog házasságban élj majd, azért is íródik ez a rovat. Hogy könnyebb legyen választani. Természetesen ebbe az is beletartozik, hogy megbeszéljük a kérdéseket.             Miért rossz a fenti három válasz? Azért mert nem tartozik bele az igaz szerelem kategóriájába semelyik sem. Természetesen mindnyájunknak megvannak az érzései s termelődnek is azok a phenilaetilaminok (fenti képlet) de ez még nem tartozik bele az igaz szerelem kategóriába, mert az érzéseink sokszor megcsalnak. "Csalárdabb a szív mindennél." -mondja a Biblia. (Jer 17,9)  Szükség van arra, hogy tudj várni, hogy megbizonyosodj arról, hogy Ő az igazi.  Mielőtt valakit igazán szeretnél szükséges, hogy megismerd. Azt, hogy valójában ki Ő. Hogyan gondolkodik, mik a céljai stb. Lehet, hogy ha valakit meglátsz rögtön K.O. vagy. Ez viszont még nem tartozik bele az igaz szerelem kategóriájába, ugyanis ott nem csak a kívánság (erosz -erről majd később) dominál. Jó-jó, hogy a  hormonok tombolnak ilyenkor benned, s úgy érzed mindenre képes lennél a másikért de csupán ez az érzés nem elég az "igazi segítőtárs" kiválasztására. Ez ugyanis a legtöbb esetben becsap. Ezért is mondják, hogy a szerelem elvakít. Egyenesen mész a vesztedbe mert csak az ösztöneidre hallgatsz s nem látod meg a másikban ki ő valójában. A legegyszerűbben talán a következőképpen lehetne szemléltetni ezt a hozzáállást: Ha éhes vagyok akkor eszem, ha szomjas, akkor iszom, ha szerelmes vagyok, kiélem vágyaimat. Lefordítva: Olyan vagy nekem, mint egy finom csokis palacsinta. Arra kellesz, hogy kielégüljek veled. Ha megunom a csokis palacsintát, jöhet a következő fogás. Erről ennyit. Akarod a csokis palacsinta szerepét? Ugye nem.             A következő számban az együtt járásról olvashatsz. Addig is szeretnék egy kérdést feltenni nektek.  Írjatok olyan kifejezéseket, amelyeket akkor lehet használni, ha be kell mutatni egy társaságban azt, akivel együtt jársz. Kicsoda Ő neked? A legjobb válaszokat közöljük.     Együtt járás     Sziasztok! Ahogy megígértem most az együtt járásról lesz szó. Itt most arra gondolok, mikor egy fiú és egy lány kölcsönösen megegyeznek, hogy "járnak egymással". Ez az a helyzet mikor százszor belenézel a tükörbe, hirtelen egyik ruha sem áll jól rajtad, és nincs mit felvenned, lehet, hogy százszor elgondolod magadba, hogy mit fogsz mondani, de aztán mégsem úgy történnek a dolgok. Mikor ha közeledsz a megbeszélt helyre hirtelen (ki tudja miért?) de hirtelen olyan gyorsan kezd verni a szíved. Persze a tapasztalt "együttjárók" azt mondják, hogy ez csak egy ideig van így amiben biztos van valami igazság. Felmerül azonban bennem a kérdés, hogy kinek mondok igent az együtt járásra? Rögtön az első fiúnak/leánynak (ha már a lányok kezdeményeznek). Én úgy gondolom, ha valóban szimpatikus, és azért már ismeritek egymást s tényleg sok mindenben egyeztek akkor igen. Miért is ne. Nekem sokat segít ennek eldöntésében a napi Bibliaolvasás illetve az imádkozás. Sok olyan kapcsolattól megóvott így az Úr amibe ha belementem volna nem lett volna benne semmi öröm. Valakivel együtt járni az azt jelenti, hogy egy irányba haladunk, ismerkedünk, kapcsolatot építünk. Nekem nagyon fontos, hogy a társam is ugyanazon az úton járjon amin én járok és ugyanabba az irányba tartson. Mielőtt valóban járni kezdek valakivel jó letisztázni magamba a kérdést: Miért akarok vele együtt járni? Mi a célom? Valóban egy irányba szeretnék vele járni, őt jobban megismerni, vagy csak azért mert nagyon tetszik, megkívántam és akarom (Emlékezz vissza az előző részben írtakra.) Mi a célom? Most a fiúkhoz szólok: Egy 60 kilós gyönyörű "húst",  aki egyszer megöregszik s marad ő maga a lehet, hogy éppen neked nem tetsző (mondjuk házisárkány) természetével. Vagy egy olyan bájos teremtés aki igazán megért és te is érted őt? Mi a célod húgom, vagy nővérem? Egy menő pasi akiért mindenki rajong és egy idő múlva te is csak egy leszel számára a sok lány közül, vagy egy hűséges társra aki ismeri gondolataidat, akinek csak te vagy, csak téged akar?             Mielőtt valakinek igent mondasz vagy valakihez odamész, hogy megmond neki érzéseidet, nagyon jó várni. Ezt tapasztaltam. Így is nagyon sok olyan kapcsolattól megóvott az Úr aminek nem lett volna tartalma, értelme, csak egy futó ismerkedés lett volna. Így kideríted, hogy annak a másiknak is fontos vagy-e? Tud-e rád várni, vagy ha nem sikerült a "préda", új vadászmezőkre néz? Azt is kiderítheted viszont így, hogy csak az érzelmek játszadoztak veled, vagy valóban érdeklődsz a másik iránt. Azt is meg kell azonban említeni, hogy ne menj át a másik végletbe, mégpedig abba, hogy sokáig vársz. Én megcsináltam. Aztán mikor már teljesen biztos voltam benne, hogy igen, jó társ lenne, szeretném még közelebbről megismerni, hogy mit gondol dolgokról, hogyan gondolkodik, mik a céljai, mit vár az élettől, a társtól stb. Szóval mikor rászántam magam és odamentem, ő meg kosarat adott hát ne tudjátok meg mennyi ideig k.o. voltam (vagyok?).             Ahogy a prédikátor mondja mindennek megvan a megszabott ideje. A szerelemnek is. Ha még nem találtál rá nem kell, erőltetni a megtalálását. Olyan ez mint az az ember aki a kezével turkálja a földet, hogy végre kinyíljon a hóvirág s közben tönkreteszi szegényt. Amíg nincs ott az ideje addig is készülhetünk rá. Akár milyen furcsának tűnik, de ezt a készülődést a családodban lehet kezdeni. Ahogy beszélsz szüleiddel, testvéreiddel úgy fogsz beszélni pároddal is. Amilyen viszonyt kialakítasz az otthoniakkal, olyan viszonyt fogsz kialakítani a házasságban is. A házasság nem egy varázsszer, hogy abban az emberek hirtelen megváltoznak. Ha a családodban nem tudod a konfliktusokat kezelni, akkor a házasságban sem fogod bírni a súrlódásokat. De erről a témáról majd egy kicsit később.             Még egyszer felteszem a kérdést neked, meg magamnak is: Mi a célunk?  Mert járni csak céllal érdemes. Egy ilyen cél lehet, az, hogy egy megalapozott döntéshez tudjunk jutni: Valóban képesek leszünk évtizedeken át, a sok terhet hordozva, együtt haladni az úton? Hogy egy ilyen kérdésre választ lehessen kapni ahhoz meg kell ismerni egymást. Ez pedig csak úgy lehetséges, hogy beszélek vele. Sokan táborokban tiltják, hogy a fiúk a lányok közelében legyenek és fordítva. Megértem féltésüket, hogy félnek, hogy egyesek hamar nagyon közeli kapcsolatba kerülnek (rossz értelemben) de ez a másik véglet se jó hisz, így a hívő fiúknak, lányoknak még csak esélyt sem adnak rá, hogy megismerjék egymás gondolatait, megismerjék Isten csodálatos teremtését a másik embert (-ben) Ilyenkor jön aztán a projekció vagyis a vágyaink és álmaink rávetítése a másikra, hogy ő álmaim férfia, vagy álmaim "asszonya". Mert nem ismerem, mert nem ismerhettem meg, hogy bizony őneki is vannak rossz oldalai.             Ne felejtsük, hogy életünk hátralévő része függhet attól, hogy most kinek mondok igent és kinek nem. Igaz ugyan, hogy itt még meg lehet gondolni és lehet mondani: tévedtem. Viszont ha így van ne halogassuk. Minél később mondod meg a másiknak annál nagyobb sebet ejtesz a szívén.             A következő számban innen folytatjuk. Esetleg ha érdekelne valami amit szerinted kifelejtettem (és miért ne felejtettem volna ki, hisz ember vagyok én is) akkor írd meg s ígérem, arra a kérdésre is kitérünk. Addig is szép napokat kívánok nektek, mosolyogjatok sokat (ez számomra a legszebb ékszer a másikban. A mosolyod.).

Jónás