A szeszkirály diadaléneke!


/részlet/
Igen. Az én hatalmam óriási. Én a Sátán szolgálatába állok. Pedig a Sátán a világ ura. AZ én uram kedvéért teljes munkát végzek. A test mellé megölöm a lelket is. A végén a nagy zsákmányt, a lekaszált embermilliókat odaadom az én uramnak, a Sátánnak.
De megmondom neked, hogy azért valakitől félek. Van valaki aki még az én kezemből is ki tudja ragadni a zsákmányt, aki még az én rabszolgáim bilincsét is le tudja szaggatni. Van valaki, aki előtt nekem reszketnem kell. Van egy név, amely elől menekülnöm kell: a Jézus neve az.
Látod azt a csillagos tornyot, amely alól az ének zendül felénk? Az a Jézus háza. Ott nekem nincs semmi hatalmam. Ott is szól a zene, de nem a táncra. Ott is énekelnek, de nem az uramnak, a Sátánnak tiszteletére. Ott az én rabszolgáimat akarják megszabadítani a Jézus számára. Ott anyák, feleségek, gyermekek imádkoznak a fiú, a férj, az atya lelkéért, hogy az Isten adjon az elveszett számára kegyelmi időt, hogy megtérhessen és éljen. Nézd, most is egyről leszedik az én rongyaimat s fehér ruhába öltöztetik, hogy beállhasson a Bárány seregébe. Szeretném őket összetaposni s a lelkemen keresztülvonaglik a halálsejtelem. Nem jöhet-e idő, amikor a Bárány szavára az emberek összefognak s engem, mint egy bélpoklost kitaszítanak a világból?
Igen: ez a Jézus erősebb nálam, sőt erősebb az én uramnál, a Sátánnál is. Szerencsére, erről az én szegény, buta rabszolgáim nem akarnak tudni s ha valaki mondja is nekik, a szemébe vigyorognak. De meg én is minden pokolbeli segítőtársammal megteszek mindent, hogy az emberek észbe ne kapjanak. Mi bedugjuk az emberek fülét, bekenjük a szemét, összezavarjuk a lelküket, megkeményítjük a szívüket, hogy ne hallgassanak a Jézus hívó szavára. Amíg bírjuk, konkurálunk a templommal s a söntésbe hívogatjuk az embereket a Sátán imádására.
Köztem és Jézus között sohasem lehet békesség. Én az embereket nyomorulttá teszem. Ő boldoggá teszi őket. Én gyűlölete, haragot és viszálykodást támasztok. Ő megtölti a szívet szeretettel. . Én lerombolok, aláaknázok minden földi szeretetet, Ő szerető szülőket, engedelmes gyermekeket, áldott családi életet teremt. Ő új életet hoz, én halált. Ő végtére paradicsomi örömöt s örök boldogságot ad híveinek, és a pokol örvényébe taszítom az enyéimet. S mivel a Sátán is, és is tudjuk, hogy az időnk rövid, azon vagyunk, hogy minél több gyászt, pusztulást, halált és kárhozatot terjesszünk az emberek között.
Kis Tükör 1935 január