Kánai menyegző

János 2,1-11

Gal. 5,16 Mondom pedig, Lélek szerint járjatok…

Kedves Testvéreim! Hadd vizsgáljuk meg újbori ünnepi istentiszteletünkön e ismert történetet, amit már nagyon sokan, nagyon sokféle módon próbáltak magyarázni. Ennek, most csak egy részét fogom magyarázni, annak is lelki értelmében vett vetületeit, úgy ahogy Uram, tegnap a szívemre helyezte.

A történet egy lagziban játszódik. Sok dolgot nem tudhatunk meg, például nem tudjuk, hogy kinek a lagzija. Azt sem tudjuk, hogy milyen viszonyban álltak Jézussal. Egyszer valaki azt, mondta, hogy én arra lettem volna nagyon kíváncsi, hogy mit ettek, de a történetből ezt sem tudjuk. Az viszont kiderül a történetből, hogy Jézust nem egyedül hívták, hanem tanítványaival együtt. És Jézus elment, együtt örülni az ifjú párral. Sokan azt hiszik, hogy a hívő élet az csak templomba járás. Pedig ez így nem igaz. A templomba jövünk, hogy hallhassuk meg Istenünknek hozzánk intézett üzenetét, de a hitünket a világban éljük meg. Tehát baj van azzal a hittel akinek a hit gyakorlása a templomba járással kimerül. Egész héten végezzük a mi dolgunkat, közben az emberek elé éljük a hitünket, szavakkal és tettekkel, és vasárnap jövünk, hogy megálljunk Istenünk színe előtt. Ki azért jön, hogy erőt merítsen, mert a hét eseményei kimerítették, megint más talán azért, hogy békességet kapjon a kapott sebekre, és nagyon sokan vagyunk akik azért jövünk, hogy további útmutatást kérjünk mesterünktől.

Ebben a történetben, most Jézus is bár örömünnepen van, de hús test ünnepen, hogy eléélje az emberek elé az evangéliumot. Ez nem rögtön látszik meg. Nem úgy szól a történet, hogy megkezdték a lagzit, Jézust felkérték egy pohárköszöntőre, és Jézus elkezdte volna megváltói munkáját ecsetelni, de még Istenről sem szólt. Egyszerűen jelen volt.

Hadd kérdezzek egyszerre két kérdést is, most amire jó lenne ha ki-ki jó lelkiismerettel tudna felelni magában. Az első kérdés így hangzik, jelen van-e Jézus a Te életedben, a másik pedig így: Te jelen vagy-e mások életében, Jézussal a szívedben? Mert Jézus a missziói parancsban meghagyta nekünk, hogy mivel ő testileg már nem lehet jelen, hát ti menjetek, és hirdessétek Isten Országának a titkait, elmenvén e széles világra tegyétek tanítványokká a megkeményedett szívű, Istennek hátat fordító embereket. Ezt viszont csak úgy tudjuk ha az első kérdés valósággá vált a Te életedben. Vagyis, ha Jézus jelenvaló a te életedben, hadd fogalmazzak így a te mindennapjaidban. Jézus nem csak a vasárnap és ünnepnapokon akar veled találkozni, hanem azt szeretné ha jelen lehetne a hétköznapjaidban is. Általában, sajnos így van ez, hogy mi szabjuk meg, mint egy programot, hogy most ettől eddig a hittel fogok foglalkozni. Vagyis ettől eddig, Jézus szólj hozzám, és ettől eddig Jézus jelen lehetsz az én életemben. Hadd kérdezzem meg mert ez a lényeges: És mi van ezután? Akkor hol van Jézus. Mert ha ebben az ezutánban is benne van, akkor élem meg igazán az én hitemet, és akkor tudok jelen lenni mások életében is Jézus Krisztussal a szívemben.

Nagyon lényeges az is, hogy Jézussal legyek jelen mások életében. Miért? Had szemléltessem ezt egy kissé fura módon. Megkérek mindenkit, hogy ne botránkozzunk meg, de most mégis arra kérem, Önöket, hogy játszunk el a gondolattal, és gondoljuk el ezt a történetet úgy, hogy Jézus helyett minket hívtak meg ebbe a lagziba. Ha a szívemben Jézus nélkül vagyok jelen, akkor a víz víz marad. Lefordítva ezt: Ha a szívemben Jézus nélkül vagyok jelen, akkor a szomorúság, a bánat, a fájdalom megmarad az emberek szívében. Nem történik átváltozás. Minden marad a régiben. Valamit tudnánk adni, hisz a történetben a szolgák is tudtak volna adni vizet a vendégeknek, más kérdés, hogy nekik nem arra volt szükségük. Mi is tudunk a szívünkben Jézus nélkül is néha jó tanácsokat adni, de ez nem az amire annak az illetőnek szüksége van.

Mert a változást, egyedül Jézus tudja véghezvinni. Tehát ha valahova Jézussal a szívünkben megyünk, és nem magunkat ajánljuk, de a tiszta evangéliumot visszük, az lehet gyógyulás a megfáradt, meglankadt léleknek. Olyan lehet az ige mint ezüst tálcán aranyalma.

Hányan tudnánk bizonyságot tenni ebben a gyülekezetben is arról, amikor az Ige megváltoztatta a mi életünket, egész gondolkodásmódunkat. Érdekes, hogy egy bizonyságtévő sem azt mondja azt, hogy azért tértem meg, mert olyan bölcseket hallottam, hanem mert mindnyájan az Ige által megszólított emberek lettünk. Ezért kell Jézussal a szívünkben menni mindenhova, hogy ne csak az időjárásról, ne csak a problémákról tudjunk beszélni, hanem, tudjunk tovább mutatni arra, aki ma is életeket megsegítő és megváltó Úr. Aki ma is közel van a megtört szívűekhez, és a hitben gyengékhez is.

Jézus tehát nem válogatott. Nem mondta, hogy ott Kánában nem hívő társaság van, tehát nem is megyek. Ment, válogatás nélkül mindenhova, még olyan helyekre is amin a kor vallásos emberei megbotránkoztak és hangot is adtak botránkozásuknak: „Ez vámszedőkkel és bűnösökkel eszik együtt” Erre mondja Jézus: „Nem az egészségeseknek van szüksége orvosra, hanem a betegeknek”. Mt 9,12 Ma is üzeni Jézus mindazoknak, akik megbotránkoznak azon, ha egy hívő ember bűnösök közé megy: „Elmenvén pedig tanuljátok meg, mi az: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot. Mert nem az igazakat hivogatni jöttem, hanem a bűnösöket a megtérésre.”. Mát. 9,13

Természetesen itt tudnunk kell azt, hogy milyen lelkülettel volt ott a bűnösök között. Ő közöttük is Isten országának titkait hirdette. Így lehetett, hogy Zákeus a vámszedő, akihez nemhogy a kor vallásos embere nem ment volna be, de még a nem vallásos sem, mert árulónak tartották aki lepaktált a megszálló római birodalom képviselőivel. A Biblia világosan tudósít erről, hisz nem kis tömeg gyűlt Jézus köré, és amikor látták, hogy bemegy Zákeushoz, így írja a Biblia: „És mikor ezt látták, mindnyájan zúgolódának, mondván hogy: Bűnös emberhez ment be szállásra.” Luk. 19,7 Jézus mégis bement és megtörtént a csoda, egy kis idő múlva Zákeus előállott és ezt mondta: „Uram, ímé minden vagyonomnak felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit patvarkodással elvettem, négy annyit adok helyébe.” Teljes átváltozáson ment keresztül az ő szíve. Üdvössége lett. Nem azért mert Jézus arról beszélt volna neki, hogy tegye meg, hisz a mondatból kiderül, hogy Zákeusnak ez egy hirtelen támadt ötlete lehetett, de boldogságában ez sem volt drága neki. Az átváltozott életű embernek mindennél fontosabbá válik, hogy tessen az ő Mesterének. Ahogy ezt csütörtökön a bibliaórán meg is fogalmaztuk: A hívő ember célja az legyen, hogy kedvesek legyünk Neki, vagyis Jézusnak. Adja Isten, hogy jusson mindenkor eszünkbe, amikor valahova indulunk, hogy egyedül akkor lesz áldásos a mi együttlétünk, ha Jézus is velünk jön és jelen lesz közöttünk. És adja Isten azt is, ne ragadjunk le az időjárásnál és az aktuális dolgok megbeszélésénél, a fájdalmaknál, hanem tudjunk továbbmutatni Őreá, aki változást tud hozni kinek-kinek az életében. Ámen