Győri Vilmos A MÁSODIK ASSZONY

Egyszer úgy éjféltájt ablaküveg koppan,
Második asszonynak szíve nagyot dobban,

Fölriad ijedten. Halotti ruhába,
Álom-e vagy látás? - ki van a szobába?

"Mit akarsz, mi dolgod eltemetett asszony?"
"Kérdeni jöttelek, te második asszony!

Volt nekem egy édes, szőke hajú lánykám!
Hol van az én szelíd kézbeli báránykám?"

Mit tehetek róla? ! Gondosan ápoltam;
Ha baja súlyosbult... én oka nem voltam... !"

"Látnak a halottak! Élő ne hazudjon!
Nincs titok a földön, mit az ég ne tudjon!

Sírt sokat, azt mondtad, tőle nem alhattál;
Neki fejes mákból álomitalt adtál,

Ó, ez a két szép szem! Mák, hogy elaltatta!
Alszik már! De te még csak most nem miatta!"

"Menj! Ne gyötörj. Hadd el! Gyilkos a beszéded.
El, el a szememből! Látnom iszony téged!"

"Volt fiam is nékem. Én drága szerettem!
Szófogadó, kedves, sohase büntettem.

Gyenge fűszál, amint lenge fuvalomra:
Jó szíve úgy hajlott anyai szavamra."

"Elmakacsult; kértem: rá sem ügyelt: feddtem -
Elment bolyongóba, arról se tehettem."

Látnak a halottak! Élő ne hazudjon!
Nincs titok a földön, mit az ég ne tudjon !

Űzted elüldözted! Téli hideg éjjel

Verted ki a házból a vizes kötéllel!

Minden éjjel itt láss : jövök előkérjem
Szőke hajú lánykám, árva fiam, férjem!"

Kívül az ajtónál még leborult térdre!
"Megfagyok, eressz be!" De hiába kérte.

Anyja, te, az élő, nem vette fülébe;
Akkor a halotthoz jött a temetőbe,

Sírását síromnak mélyire hallottam,
Oda befogadtam, álomba ringattam."

Menj, ne kínozz! Hadd el! Megöl a beszéded!
El, el az ágyamtól! Látni halál téged!"

"Hát szeretett férjem, gyermekeim atyja?
Mért hogy a hajlokát, éjjel ide hagyja?"

Mit tudom én hol jár?! Más örömi vannak:
Cimbora, vigasság, tivornya kell annak!"

"Látnak a halottak! Élő ne hazudjon!
Nincs titok a földön, mit az ég ne tudjon!

Nagy teher a bánat, kín a hordozása, -
Nem tüzes bor: hűvös hab a gyógyulása!

Nézz amoda messze, mély Duna partjára...
Ott süt a sápadt hold halavány arcára!"

"Vidd a kezed innen! Sírba vissza véled!
Százszor halált inkább, mint a te beszéded !"

"Halál a kínoknak boldog megszűnése;
Ne legyek tiednek ilyen enyhülése!

Életedet Isten még hosszúra nyújtsa,
Bűnödet éjenkint jövetelem sújtsa;

valign="bottom" align="right"> Keresőbe

Győri Vilmos

 
 
 
 
Csak várja egyre
várja őt
További versek