|
Egyszer egy legény az eszét vesztette,
- Hallga csak, hallga! -
Egyszer egy legény az eszét vesztette
Szeretett egy asszonyt, de az nem szerette.
Küldte az asszony: menj, öld meg anyádat,
- Hallga csak, hallga!
Küldte az asszony: menj öld meg anyádat,
És hozd el a szívét ölbéli kutyámnak.
Ráállt a legény, hazament... megtette...
- Hallga csak hallga! -
Ráállt a legény, hazament... megtette...:
Megölte az anyját, s a szívét kivette.
|
Hát amint vinné, futva, iramodva,
- hallga csak, hallga! -
Hát amint vinné, futva, iramodva,
Felbukik és a szív elgurul a porba.
És amint gurul... egyszer csak fennszóval
- Hallga csak, hallga! -
És amint gurul... egyszer csak fennszóval
Ím, hallja a legény, hogy a szív megszólal.
Megszólal a szív sírva, panaszosan;
- Hallga csak, hallga! -
Megszólal a szív sírva, panaszosan,
Jaj! - Nem ütötted meg magadat, fiam?
|