|
Koporsót hoztak udvarunkba.
A széles kapu tárva, nyitva
A nagyapám komor feketében
mi meg az udvar szögletében
játszottunk vígan... két kis árva!
És levették a nagy koporsót,
és bevitték a nagy szobába!
(Nagyapám reggel a városba indult)
Mi meg az udvar szögletében
játszottunk vígan... két kis árva!
|
Régen volt nálunk annyi ember!
Oly sokan jöttek nemsokára!
Mikor kijöttek, oly sokan sírtak! ?
Mi meg az udvar szögletében
játszottunk vígan... két kis árva!
És egyszer jött a nénénk értünk,
bevitt minket a nagy szobába...
kis ablak volt a nagy koporsón;
Mindenki sírt, ha belenézett!
Benéztünk mi is... két kis árva!
|