|
Tudok egy varázs-szót,
ha én azt kimondom,
egyszerre elmúlik
minden bajom, gondom.
Ha kávé keserű,
ha mártás savanyú,
én csak egy szót mondok,
csak annyit, hogy "anyu"
Mindjárt porcukor hull
kávéba, mártásba
egy szómba került,
csak egy kiáltásba.
És akármi baj van,
én csak ezt kiáltom,
s akkor rendbe jön
minden a világon.
"Anyu" ez az egy szó
többet ér, mint száz szó,
szerencse hogy megvan
ez a kis, varázs-szó.
|
Anyu, anyu, anyu,
mondom este, reggel,
mert hát sok baj esik
ilyen kis gyerekkel.
Anyu, most is hívlak,
most semmi baj nincsen,
mást akarok én most,
anyu, drága kincsem.
Megköszönni azt, hogy
mindig jössz, ha hívlak
biztosabban, mint a
nap, a hold, a csillag.
Elmondani neked:
te vagy az én napom,
holdam és csillagom,
kitől a fényt kapom.
Meg azt, hogy bocsáss meg,
nyűgös, rossz gyermeknek,
meg azt, hogy én nagyon,
de nagyon szeretlek!
|