|
|
|
|
Ó éjszakáim hajnala,
Ó, álmaim őrangyala,
Te könnyes szemmel nevető,
Te szűzi szívvel szerető,
Te mindig engem pártoló,
Te soha el nem pártoló,
Vigasztaló és ápoló,
Te jó, te hű, te jó!
Mivel telnek napjaid?
Tán öntözöd virágaid?
Tán nyűtt ruhákat foltozol,
És éjente sikoltozol,
Az éjbe tép a sikolyod,
Reggelre elszáll mosolyod,
És elboronganak szelíd,
Bánatos szép szemöldeid.
A hajad, mint az őszi est,
Amit a hold ezüstre fest,
A lépted zeng, mint a zene,
Mintha a padló csengene.
Ha küszködök, ha vétkezem,
A kezedre emlékezem,
Mért nem vagyok most is veled,
Lázas, nyöszörgő kisdeded?
Fejem öledbe hajtanám,
Fehér kezed omolna rám
És mondanám, mint hajdanán:
Anyám, anyám! édesanyám!
|
Keresőbe
|
|
|