|
Öreg asszonyt láttam, csetlő-botló lábbal
mendegélt az úton.
Meleg tekintettel, jóságos szemével
merengett a múlton.
|
A szemébe néztem, jó anyám te nékem
eszembe jutottál.
Indulsz a templomba..., borulsz az oltárra...
értünk imádkoztál...
|
|
Mert, ha a világban, napsütés, viharban
Életutunk járjuk,
Minden öregarcban, a letűnt tegnapban
jó anyánkat látjuk!
|
|
|
|