Reichard Piroska	LEVÉL
Anyám, ne félts a távol idegenben, A te emléked őriz és vezet: Egyedül járok, de mintha kezemben Tartanám mindig védő szent kezed. S ha este fáradtan szobámba térek, És felzokog szívemben a magány, A Te szelíd - bús beszédes arcképed Olyan vigasztalóan tekint reám. És minden este olyan áhítattal Imádkozom e drága kép felett: Forró könnyek közt olvasom el újra, Századszor újra minden leveled. Keresőbe