Albert Bartzsch: A jászol
Kicsiny jászol vagyok csupán, s nagy gondomat sírom: bölcsőnek kéne lenni, lám, Isten Fiát bírnom!
Van bennem széna, szalma sok, s nincsen puha pehely. Mint emberszív, olyan vagyok: kemény, szűk, durva hely!
Mégis (ki látott ily csudát?) bennem Isten Fia ! A szívnek is Ég s Föld Urát szabad hordoznia! | |