AZ ÉN KÖNYVEM    

 

Van egy Könyvem a sok között

Mely mindennap előkerül,

Kívül olyan, mint a többi

Isten szavát rejti belül.

 

Ha e világ szegény lelkem

Vérig sebzi, összetöri -

Csendes, napi áhítatban

E szent Könyvben írját leli.

 

Míg célt vesztve elbolyongok,

Feladatom nem végezem, -

Ha ez áldott Könyvbe nézek

Isten helyre állít engem.

 

És ha egyszer, utam végén

Fenn járok majd ott az égben,

Hálát adok Istenemnek,

Jó vezetőt adott nékem.

EGY KISFIÚ

GONDOLATAIBÓL      

 

Csillagfényes, téli estén

Betlehem mezején,

nagy örömmel lettem volna

egy kis bojtárlegény.

 

El nem nyomott volna álom

égi csodát várva,

láttam volna: angyaloknak

hogy lebben a szárnya.

 

Azért, mert ez nem így történt,

nincsen búsongásom,

az Úr Jézust, Megváltómat,

tudom, megtalálom.

IGAZI BOLDOGSÁG        

 

Az igazi boldogsághoz

sok pénz, szép ház nem feltétel,

s mi ennél több: üdvösséghez

csak gyermeki tiszta szív kell!

JAIRUS KISLÁNYA     

 

Tiszta, fehér selyemágyon

holtan fekszik az a lány,

ki szülőknek öröme volt;

jaj visszhangzik a szobán.

Édesapja orvosért ment:

ó, mondjátok meg neki,

ne fárasszon senkit ide,

fel már úgysem költheti.

 

Ám az orvos bátorítja:

ne félj, ha hited erős!

Akkor minden jóra fordul,

mert a hit mindent legyőz!

Máris jönnek a főember

házába, mely oly gyászos...

Jézus bemegy a kislány

selyemdíszű ágyához.

 

Csodálatos hatalommal

megfogja a holt kezét,

vígasztalja a szülőket,

szólítja a lány nevét.

Az felnyitja kék szemeit

és oly szépen mosolyog,

mintha egy szép rózsakertből

hoznák haza angyalok.

 

Gyorsan felszáradt a sok könny,

a főhelyre Jézus ült;

a nagy házra nemsokára

imádságos fény derült.

Jézus Krisztus nem csak akkor

volt egy kislány orvosa,

kisfiúknak, kislányoknak

most is igaz barátja.