Csillag János

Honnét e fény?

Két irdatlan fa összeróva,

Nincs rajta semmi, semmi szép…

De kétezer esztendő óta

Szór fényt egész világra szét!

Csodás erő árad belőle,

Mint titkos hang, ha szólna rajt’,

Hiába próbálsz futni tőle,

Szíven ragad és fogva tart!

Ítélet, szeretet – e kettő

Ott a kereszten egyesült.

Miérettünk átokká lett Ő,

Kiben az Írás teljesült.

Isten haragja sújt a bűnre,

Reá, Ki bűnünk fölvevé!

A kereszten hallgatva, tűrve

Járult a sújtó kéz elé.

A vér, a Jézus drága vére

Gyógyító balzsam, szent erő!

Bűnünket Ő elmossa véle,

Kegyelmével előnkbe jő!

Szeretve szívünk megragadja,

Szent fénye ég felé mutat!

Szól a kereszten hívó hangja:

Ó, jöjj, s add néki át magad!

Négyszemközt

Négyszemközt, Uram,

Ó hadd legyek Veled.

Új erőt ad, megszentel,

Épít Szentlelked!

Négyszemközt, Uram,

Így jól felismerem,

Mennyi gőg és hűtlenség

Terheli szívem.

Négyszemközt, Uram,

Ó hadd legyek Veled!

Így növekedj bennem,

És én kisebb leszek.

Drága hű szívedre bízom életem.

Nem szakít el Tőled

Már többé senki sem!

Négyszemközt, Uram,

Ó hadd legyek Veled!

Tőled nyertem élő

És szentséges hitet.

Törd össze, mi régi,

Mert semmit sem ér!

Így lesz éltem Benned

Bor és megtört kenyér.