Ha ezt megérted, szebb lesz a világ,
és gazdagabb lesz számodra az élet:
titok se fáraszt, és kétség se bánt,
mindent megértesz, hogyha ezt megérted.
Akkor leroskad benned a miért,
elcsöndesülnek lázas keresések:
amennyit hiszel, annyi a tiéd!
Mindent megértesz, hogyha ezt megérted.
 

 

 

Hagyj békét néki

 

„Hagyj békét néki még ez esztendőben!”

Szólt, s meghagyott:

Rendelkezett az Úr Isten felőlem.

Most itt vagyok.

Teremni vágyom,

Meghálálni minden élő vizet,

S dicsérni Jézust

Ért gyümölcseimben,

Hiszen hiszek!

 

 

Ha hazahívnak, mit viszek?
Csipetnyi hálát, kis hitet?
Egy vallomást: mit tettem itt,
vesztett csatáim híreit?
Számot miről is adhatok,
hisz mindent tudnak rólam ott
de látják rajtam azt a Vért
s befogadnak majd -JÉZUSÉRT.

 

 

'Hanyatlik már a Nap,
hosszabbodnak az esti árnyak...'

Húnyó fénye alatt
állok, URAM, és egyre várlak.
Hagyj néhány éneket
még végigénekelnem,
s ha nem jössz, én megyek,
mihelyt szólitasz engem.

 

 

'hátulról meglátsz engem,
de orcámat nem láthatod'
II.Mózes 33,23.

Igen, már látva látlak,
felfogva száz csodádat
ámulva néz Utánad
a megnyílt lelki szem.
Kapum, mely égbe tárul,
kőfalam elől-hátul

TE voltál, úgy hiszem.

Elszéledt éveimben
Téged rejt szinte minden:
lázaim sok-sok éjén
TE ültél ágyam szélén,
Párommal fogva fogtál,
Anyámmal nézve néztél,
kezeddel takargattál,
magamtól is TE védtél.

Már hazafelé tartok.
Nem látom most sem Arcod,
és mégis látva látlak
hátulról: fénylik árnyad,
Kereszted felragyog!
Ösvényed: mint a hajnal,
kísérlek háladallal,
nyomomban -angyalok...