Illés Judit
Remény
Élet
Valóság...
Ennyi
Mennyi
Tengernyi...
Cifra mulandóság.
Ha Jézus nélkül élsz
Kegyelem
Szeretet
Jóság...
Ennyi
Mennyi
Tengernyi...
Szeretni valóság .
Ha Jézussal jársz ,
Tiéd lehet
S ráadásul
Az örökkévalóság.
Akik tudunk várni....
„ Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig. „
Jeremiás siralmai 3,26
Célunk...
Vágyunk...
Tenger
Mégis keveset ér egyedül az ember.
Álmunk...
Társunk...
Valahol él...
Keresd hát !
Várj kedves,
Állj meg az úton , nyugodj !
Te ne kutakodj,
Én se teszem
Azt mondom mégis:
Eléd hozza
Mikor Ő gondolja,
Mikor szükségetek lesz egymásra
Bízdd az Úrra,
S várj a találkozásra.
Akkor majd tudni fogod,
Te is
Én is
Az Ő végzése
Számunkra a lélek menedéke.
Az Ő rendelése
Két szív találkozása,
Eleve egymásnak ajándékozása,
Az Ő szeretetének, s kegyelmének fénye.
Fény,
Világosság, mely nekünk adatik,
Akik tudunk várni , akik szívében az Úr lakik.
Amíg lehet
Addig szeress
Nem tudhatod
Meddig jársz utadon
Amíg lehet
addig mondd el
Nem te szabod meg
Saját életed
Amíg lehet
Ne a sírnál
Ne utólag késve
Inkább most bár néha félve
Amíg lehet
Addig ölelj
Mondd mindennap
Mondd el mit szíved érez
Amíg lehet
Addig add át életed
Jézus kezébe
A lelkedet.
Nem is tudom, miért ragaszkodom hozzá,
Miért nem akarom elengedni?
Miért ellenkezem
Veled ?
Te tudod , Uram, ez az emberi természetem.
Bátortalanul, de mégis bízó hittel
Ma hozzád fordulok,
Szabadíts meg kérlek
Önző énemtől:
Legyen meg a Te akaratod:
Akarom-e akaratod ?
Te tudod, Uram, Istenem.
Hányszor elhagyom útadat,
De szereteted irgalmat mutat.
Ez a legnehezebb:
Önző énem letenni .
Az én magyarságom
Kárpátalja , Felvidék és Erdély
Szívem értetek
Úgy ég.
Magyar vagyok
Szíven Visken, Némán és Szalárdon
Megáldod.
Érted dobog
Érted remeg
Magyar népem
Te vagy az én reménységem.
Kárpátalja, Felvidék és Erdély
Szívem értetek
Úgy ég.
Gyermekek
Kicsik és nagyok
Kiáltsunk együtt
Mindenütt
A világon
Magyarok.
Van még
Hit, reménység, szeretet
Amíg születnek
Magyar gyermekek
Amíg magyarul szól az Ige
Amíg megmarad az emberek hite .
Kárpátalja, Felvidék és Erdély
Szívem értetek
Úgy ég.
Elveszni Te akkor sem engedsz,
Bár én legyek százszor engedetlen.
Százegyedszer is hozzám hajolsz,
Szólsz , hívsz a keskeny útra, a Te utadra.
Bár tövis az út porát belepi,
Ma már azon szeretnék Hozzád menni.
Nem baj, ha felsebzi lábam,
Nem baj, ha néha fáj a nem teljesült vágyam,
Nem baj már, ha nem az történik, amit én szeretnék:
Legyen meg a Te akaratod !
Legyen az életem, ahogy Te szeretnéd!
Ember szeretetre
vágytam , gyenge voltam.
Jézus szeretett , Tőle elhajoltam.
Bűnbánattal hozzád Uram, ma visszatérek:
Fogadd el kérlek, mit adni tud e meghajszolt lélek!
Álom, álom, édes álom.
Miért kerülsz el engemet ?
Miért kell éjszakákon át
Álmatlanul szenvednem ?
S ha jő az álmodás
Sors, miért vagy hozzám csalárd?
Legalább álmomban add meg nekem azt ,
Mit az élet tőlem megtagadt!
Egy boldog éjszakát adj nekem ,
Ha már boldog nem lehetek,
Legalább álmomban legyenek jók,
Szeressenek az emberek.
Uram
Nincs meg bennem a lélek csendje.
Körülvesz a tavasz
Uram
Az élet ,
A világ megingatott
A ravasz.
Te tudod Uram,
Mit én csak sejtek.
Te adhatod vissza a lelki rendet.
Te teremtesz szívemben csendet.
Te adod vissza, mi elveszett
Könyörögve kérlek teremts bennem rendet,
Lelki csendet.
Gondolatom...
Gondolatom : szárnyal, repked
Nálad talán
nyugalmat lelhet .
A lélek harcában
Uram
Add meg nekem a békét,
Te aki adhatod
A Lélek menedékét.
Miért mondok talánt,
Mikor Te vagy a biztos
Uram
Nálad a kegyelem
Melyet ajándék gyanánt
Kínálsz fel , itt s most.
Add meg Nekem kérlek,
A remény tüze mindig szívemben égjen
Uram, Teérted
Én csak erre kérlek .
Hitvallás
Te vagy - az élet Ura
Te vagy - a kegyelmi csoda
Te vagy - kiért fáj a lelkem
Te vagy - kiért megszakad a szívem.
Tudom, vagy csak sejtem
Te ezt nem akarod
Szíved adtad, életedet
Szent Fiadat - egyetlenedet.
Érettem - ki engedetlen
Érettem - ki mindig kérdez
Érettem - kit gyötör az élet
Add meg Uram , hogy megértsem kegyelmedet
Add meg Uram , hogy ne legyek engedetlem
Add meg Uram , hogy ne kétkedjek
Add meg Uram, bátran menjek
Fájó lelkem
Megszakadt szívem adom
Kegyelmedért cserébe.
Jónásként...
Jónásként másfelé indultam
Ninive helyett Tarzuszba gondoltam:
Rendelt helyem ,
De te visszavezettél engem.
Visszahoztál a cethal gyomrában ,
Rendelt helyemre , Ninive városába.
Kényszeredetten hirdettem Igédet,
Magam sem hittem , hogy ez elég lesz.
Vártam a pusztulást,
De Te kegyelmeztél,
Ninive városa, el ne vesszék.
Haragudtam , a bűnös város
Kegyelme miatt.
Nem értettem mit miért teszel?
Prófétád voltam,
mégis :
Nem
Akartam akaratod,
Mégis haragudtam Reád,
Míg meg nem értettem :
Kegyelmed
Féltő szereteted :
A Megváltó hatalmát
Hisz, Te a bűnös ember
Bűnbánatát
várod , s kegyelmezel
neki
Add meg , Uram nekem is,
Hogy tudjak így szeretni.
Kiteljesedik az élet
Keres az ember
Kutat , remél, vágyakozik
Önmaga se tudja , hogy mit.
Keres az ember
Találgat, latolgat
Egyszercsak észreveszi
Elmúlik a földi lét maholnap .
Keres az ember
Keresek én is
Találgatsz Te is
Mire is születtél
Míg végre rádöbben
Feleszmél
Az élet Jézusban több ennél.
Kiteljesedik az élet
Feléled a remény
Hit által
Jézusban meglátod
Életed egyetlen lehetőségét
MEGVÁLTÓD !
Add , Uram
Kérlek Tégedet
Minél több ember éljen
Teljes életet !
Életet Krisztusban
Ki által szeretet , remény és hit
Egymásba fogódzva
Eljönnek maholnap.
Elhozzák amit kerestél
Kiteljesedik az élet
Nem kell más , csak szeressél!
A lélek csendje,
Az élet rendje.
A lélek szava,
Az élet maga.
A lélek rendje,
Az élet csendje.
A lélek maga,
Az élet szava.
Mégis...
Úgy vágyik a szívem,
Uram, Hozzád!
Nélküled az életem ,
Bartimeusi vakság.
Kitárom szívem ,
Eléd hozom vétkem,
Bűneim szennyétől
Szabadíts meg engem.
Tudom, hogy Tiéd a kegyelem
Tudom, hogy nekem adni akarod.
Add, hogy akarjam én is,
Oldd fel e szív závárait ,
Ha kell akaratom ellenére is,
MÉGIS.
Miért ?
/ Tibor emlékére /
Miért ?
Ne kérdezz így !
Mi célból ?
Ez pontosabb
Urunk elé
Így vidd
Bánatodat .
Miért ?
Szakadt fel a sóhaj
A sírnál
Hol ma
Ifjú élet szállt alá
Miért ?
Ne így kérdezz !
Mi célból ?
Ez pontosabb
E kérdéssel az Úr
Rád s rám mutat.
Most sírjál!
Itt , ennél a sírnál
Barátod koporsója felett
Döbbensz rá
Eltékozoltad életed.
Hányszor, de hányszor
Maradt néma ajakad ?
Hányszor de hányszor
Nem volt egy jó szavad ?
Nem érsz rá ma sem
Nincs időnk egymásra
A beszélgetésre
Vagy csendes hallgatásra.
Állj meg te is az úton
Ki már messze mentél
Ki már mindent elfeledtél
Itt, ennél a sírnál
Barátod koporsója felett
Döbbensz rá
Újra kezdheted.
Neked , s nekem még lehet
Átértékelheted életed .
Nem kell már gazdagság
Elég nékem a kegyelem
Nem kell már szabadság
Ha nem Benned lelem.
Engedd meg Uram , Istenem
Hadd legyek rabszolgád , GYERMEKED.
Pünkösdi csoda
Virágzik a lelkemben.
Szívem ajtaja
Áldott Ígédért epedez.
Add , kérlek :
A Lélek csodáját!
Vedd el a kétség ,
A megkötözöttség rabságát.
Oldd fel az ajkam,
Hogy hirdetni tudjam:
Miként Jeremiás,
Nehogy azt mondjam:
Ah, ah Uram, Istenem !
Ímé , én nem tudok beszélni.
Add meg szolgádnak ,
Kérlek,
Illesd meg számat,
Add nekem is ígéretedet,
Miként Jeremiásnak:
S ekkor szólt az Úr,
S megilleté számat:
Adá az Ő igéjét számba,
Hogy én , a méltatlan,
Legyek kegyelemben élő,
Az Úrnak drága szolgája.
Járjam az útat,
mit nékem Ő adott!
Legyek hű sáfár,
Vessem a magot.
Olvasandó : 1 Királyok 19,9-18
János evangéliuma 17,3
Kősziklára állt a lelkem,
Mikor megláttalak Téged.
Egy perc volt, s tudtam:
Mássá lett az élet.
Mi eddig volt, csak a lét dadogása,
Hangzavarral töltött idő elpocsékolása.
Értelmet életem Általad kapott,
Akkor, amikor már úgy éreztem:
Minden elhagyott.
Életem sötét egére ,
Te hoztad a fényt,
Isteni szent titok,
Találkoznunk , de jó , hogy megadatott.
Köszönöm életem legszebb napját,
Mely csak Veled lehetett teljes,
- Visszaadtad mindazt,
- Amit más tönkretett.
Veled Uram...
Eljött az idő
Mikor már
Elhiszem
Jézus nélkül
Nincs életem
Eljött a perc
Itt van már
Elhiszem
Minden utamon
Célhoz csak
Veled érkezem.
Hárman kell,hogy legyünk
Te már régóta tudod
Jézus nélkül
Nem lehetünk boldogok.
Rájöttem én is, s talán
Eltűnik végre a magány
Együtt indulunk
Hárman az úton
Veled Jézusunk.
Vágyom a magasba
S lent ragadok a porba
Nem tudom
Nem látom
Mi vár ott ?
Lehet a vágyam szárnyaló
Egeket hasító
A földi való
Mást mutat
Uram , Te tűzd ki a jó utat!
Vágyaim - enyémek.
Legyenek maholnap remények.
Remények,melyek nálad lakoznak:
Istenem maradjak meg gyermekednek, alázatosnak.