(Shoshana) Kertész Zsuzsanna

 

 

A Te szereteted

A Te szereteted végtelen
nincs vége és nincs eleje
Öröktől fogva szerettél, még születésem előtt is: a Te szereteted szült meg engem
Ahogyan a lélegzet az ajakon kijön, úgy jöttem én ki a Te szívedből
És ahogyan a levegőt belélegzik,
Úgy térek én vissza Hozzád

 

A világ világossága

Az Úr Jézus a nap,
Ő a mi fényünk
Ő a mi melegségünk.
Az éjszakában is ragyogtatja fényét
a holdon át és a csillagokon.
Ő uralja az eget
és Ő világítja meg szívemet

 

Bemerítő János

Miért, miért mentetek a pusztába?
Férfit látni öltözve finom ruhába?
Aki lakik palotában?Finomkodva beszel? Gourmet ételt eszik? Válogat? Lelkizik?
Ha ilyen férfit akartok látni ne a pusztába menjetek.
Mert íme a pusztában férfi ki telve erővel, sáskát és erdei mézet eszik, rongyokba öltözik, kiált, igen, és kiált: MÉRGES KÍGYÓKNAK FAJZATAI!!
És meghajol, igen, és meghajol:
Nem vagyok méltó, nem, nem vagyok méltó
hogy akar saruját hordozzam!
Neki emelkedni kell, nekem alább szállanom

 

Exodus

Menjetek ki Egyiptomból
A szolgaság házából
Menjetek büszkén és hátra ne nézzetek
Mert maga az Isten megy veletek

Az Isten orcája kísér titeket
Nappal felhőoszlop és tűznek lángja éjjel
Menjetek,menjetek
S ne süsd meg a kenyeret, mert a ti Istenetek mannával etet

Fürjeket küld a magasságból és vizet fakaszt a kősziklából
hosszan tűr értetek és szövetséget köt veletek
csak menjetek, menjetek,
hátra ne nézzetek!

A tenger ketté válik előttetek
a népek rettegnek tőletek
a tejjel és mézzel folyó föld kitárt karokkal vár,
csak menjetek, menjetek már!


É
li, Éli lamá sabaktáni

Naponta ezrek követtek
most mégis magányos lelkem
Uram, Atyám miért hagytál el engem?

Fényes napodból csak egy sugarat ragyogtass ram
és lelkem megtelik gyönyörűséggel

Mutasd meg nekem a célt,
hogy feledhessem az út gyötrelmét

És Uram hadd igyam ki e poharat
mert a szerelmedtől való részegségben nem érzem majd a bor keserű ízét, amit le kell torkomon hajtani
Éli, Éli lamá sabaktáni


 

Én Istenem                                   

Én Istenem, én Istenem                     
Te vagy az én mindenem                  
Feletted való jóm nincsen,                 
Te vagy az én kincsem!                    
                                                     
Szívemben Téged szeretlek,               
elmémben Rólad elmélkedek             

Testemmel neked szolgálok               

és örömmel Feléd ugrálok



Nem vagyok méltó

Nem vagyok rá méltó hogy ram nézz
nem vagyok rá méltó hogy kiejtsem szent neved
Nem vagyok rá méltó hogy gondolj velem
nem vagyok rá méltó hogy legyen életem.
Méltó vagyok a halálra, de Te nagy kegyelmedben
megfürdettél engem Szent Fiad vérében

 

Várok rád

Úr Jézus, szerelmem,
mindennap várok rád, mikor jössz el értem?
Mikor láthatom meg szent arcodat?
Tudom hogy itt vagy velem a Te Szent Szellemedben,
de mikor leszel te már minden mindenekben?