Szabó Katalin

 

 

 

Bántó szavak

 

Néha borzasztóan fájnak szavaid.

Mélyen a szívembe hatolnak,

s egy megforgatott tőrként hatnak.

Mondd, miért? Miért bántasz?...

Sajnos nem látsz a lelkembe;

nem látod a sebeket, melyeket te okozol.

Amikor ezeket a fájó szavakat kimondod,

hogy mennyire szenvedek, nem tudod,

sajnos nem tudod...

 

Hogyan?

....Bocsásd meg, hogy a szívem ilyen zavaros..
Mit tegyek? Kérlek, mondd!
Csak Te tudod a választ,
az érzést, mi eláraszt..
Ami bennem van..
Te ismersz a legjobban..
Talán önző vagyok...
Talán nem kellene várnom...
Talán ezt akarod...
megtanítani velem...
az igazi szeretetet...
Istenem, miért nem értelek?
Pedig a lelkembe helyezted..
S itt vagy Te is.. érzem...
Istenem, miért ilyen nehéz ez?

Sok a kérdés, lelkem elmélyül
a gondolatokban..
Keresem a válaszokat,
melyek talán bennem vannak,
de csak nézek befelé magamba...
Üresnek érzem agyamat...
Nem látom az utat,
melyre lépnem kellene;
Uram, kérlek, mutasd meg nekem!

Hogyan kell szeretni..?
igazán.. szívből..
mint ahogyan egy csoda jön...
Hogyan tüntessem el az ént?
szeretnék örömöt látni mások szemén...
Lelkén.. enyhíteni fájdalmat..
mert sok van a világban...
(2005.02.24.)

 

Kaktusz

 

A kaktusz a kedvenc virágom:

annyi titkot rejt, oly szúrós,

de ha kivirágzik, csodálatos...

Ha gondozod, szereted,

gyönyörű virággal hálálja meg a szeretetet...

Légy hozzá kedves, és ö virágot hoz neked:

fehéret, pirosat, sárgát, rózsaszínt esetleg.

A tüskéi már nem lesznek  olyan veszélyesek...

 

Talán én is ilyen vagyok:

szelídíts meg és kivirágzom...

 

 

Kellesz a világba!

Voltam már fent és egészen lent..
De mindig volt valahogy, létezem -
Látod, nem nehéz, csak figyelj
rám..
Ne maradj a gödör alján!
Onnan már csak felfelé visz az út;
Ne maradj ott, alul..
indulj!
el..
fel..
Állj talpra!
Készülj a harcra!
Győzni fogysz, mert
fegyvered a szeretet...
Az ellen senkisem győzhet...
Nyerj csatákat!
Vívj az életért
a fényért
erőért
szeretetért...
Kellesz a világba!
Hidd el: nem hiába.......

 

 

Kérdések..

Tudtad, hogy az élet nem mindig szép és vidám?
Tudtad, hogy egy szív sokszor fáj?
Tudtad, hogy mindennap várunk egy csodát?
S vajon tudod-e, hogy előtted áll?

Láttad már a felkelő Napot?
Láttad télen a fagyot?
Láttad, miként lesz tavasz?
S vajon látod-e, hogy zöld rügyeket fakaszt?

Gondoltad már, hogy jobb lenne nélkülem?
Gondoltad már, hogy a szavak üresek?
Gondoltad már, hogy a csend nem mindig vezet?
S vajon gondolod-e, hogy a szívem remeg?

Érezted már lelkeden a fájdalmak súlyát?
Érezted már arcodon könnyek csordulását?
Érezted már nehéz szíved dobbanását?
S vajon érzed-e, hogy nekem is fáj?...
(2005.03.17.)

 

Nem tudom elmondani

Szólnék Hozzád -
de nem tudom kimondani;
nem tudom elmondani a jót
még nem találtam rá szót..
Te érzed, mi bennem van
tudod, ismered minden
ki nem mondott szavam...
Meghallgatsz mindig
nem mondod: "majd később,
most nincs időm"
Bármikor..
mindig..
bármiről..
sosem késő..
Már tudod, mit akarok mondani,
mikor még meg sem nyílt a szám
tudod, merre megyek,
mikor még egyet se léptem..
Mindent tudsz..
rólam
a világról
az életről
Látod, mit gondolok
figyelsz minden rezzenést
mutatod, tanítod a jót, a felismerést -
Mindennap ajándék vagy;
lelkemben hozzámszól a gondolat:
"Ne félj, mert én veled vagyok..."
Erő.. segítség.. támogatás.. Te adod
Nekem..
Érzem...
(2005.05.10.)

 

Porszem..

Az élet nagyon rövid..
észre sem veszed, s el is tűnik!
S eltűnik vele a szeretett ember;
marad az üres hely,
melyet nem tölthet be senkisem.

..talán nem mondtad el, hogy szereted..
talán nem ölelted át, mikor kérte..
talán nem mondtál neki szépeket..
S talán most megtennéd, de már nem lehet...

- Amikor legutoljára beszéltem vele,
a hangja gyenge volt és elesett;
éreztem, a Halál ott ül mellette...
Meséltem neki néhány szép dologról,
és ő közben mosolygott...
Erőtlen mosolya szívből jött - éreztem;
s azt is, nem nevet többet ebben az életben...
itt...
ebben a világban...
Néha úgy érzem, látok.. kicsit tisztábban. -
De aztán ismét beborul..
szürke kis életem ege torzul...

Ó, Istenem, annyira nem értem..
Miért fáj, ha valaki átlépett?
Miért fáj, ha szenvedőt látunk?
Nagyon rossz úton járunk?
Miért nem tudok segíteni,
a fájdalmat eltűntetni?...
Miért nem vagyok képes rá?
Megtenném... Uram.. meg ám!
Letörölném a könnyeket
a szemekről..
a szívekről..
mindenkinek adnék erőt..
szeretetet.. mosolyt..
De tudom: én csak egy kis porszem vagyok....
(2005.02.28.)

 

Szeretet

 

Az állatokat szeretni kell,

és gondoskodni róluk.

A legfőbb a szeretet:

ha szereted az állatokat,

ők is szeretni fognak.

-Én nem szeretem a libákat,

és hát ők sem szívesen látnak!-

Ugyanígy van ez az emberekkel is...

A lényeg a szeretet!

Szeress mindenkit:

egyaránt jót és rosszat,

és téged is szeretni fognak...