VARGA BÉLA

Egy szív, egy lélek

Egy szívvel, lélekkel imádkozának.

Vártak valami nagy csodára.

Zárt ajtók mögött , remegve, félve...

Elment a Mester. A kis csapat árva.

Mennyire más volt addig az élet,

amig a Mester mindent megoldott.

Nem kellett félni, jöhetett bármi,

levett Ő róluk minden bajt, gondot.

Ha nem volt kenyér, kenyeret kínált,

ha vihar zúgott parancsolt néki,

ha betegség volt, akkor gyógyított,

nem kellett soha, semmitől félni.

Most bezárt ajtók, titkon sírt könnyek,

a leghalkabb nesz is félelmeket kelt.

Nem mernek kilépni,kint minden rémít.

Nehéz a szívük , sok bánattal telt.

Jézus most sokszor jut az eszükbe.

Nagy harcok között imádkozott,

Atyjához fordulva, oltalmat keresve.

Fentről Ő segedelmet kapott!

Szívük és lelkük e percben egy lett.

Jézusuk szava fülükbe csengett:

Az Atya hallja a buzgó könyörgést,

s küldi az ígért, drága Szentlelket.

Egyszerre minden emberszív más lett!

A hallgatók már szólni is mertek,

érthetők már a szavak,a nyelvek.

Jeruzsálem is , a világ is más lett!

Hiába futnál

Hiába futsz, nincs más utad,

csak az amerre küld Urad.

Tarsisba is hiába futnál,

a végén Ninivébe jutnál.

Megfizethetnéd utadat,

jól elrejthetnéd magadat,

szállnál hajó aljába bár,

ott is a cethal gyomra vár.

Így döntött Urad az Isten,

ott eszedbe jut majd minden.

Nála hatalmasabb nincsen,

se szárazon , se vízben.

Legyen számodra példa Jónás,

mi vele történt komoly óvás.

Isten sajnálta Ninivét,

megbocsátotta sok bűnét.

Légy eszköz az Isten kezében,

hogy minden bűnös Hozzá térjen.