Pakisztán

"Ne merd kereszténynek hívni magad!"

Pakisztán alapítója arról álmodott, hogy a muzulmánok és a vallási kisebbségek közös világi államban találnak békés otthonra. A mai iszlám köztársaságban azonban nő a felekezeti feszültség. Az elkülönített választási rendszer és a visszaélésekre alkalmat adó blaszfémia-törvény egyaránt a fennálló vallási megkülönböztetést támogatja.

"Az összetört Krisztus-alak még mindig a fakereszt alatt fekszik - ahová az iszlám lelkész hajította. Ott is marad, amíg a kormány igazságot szolgáltat nekünk" - mondta a Compass Direct keresztény hírirodának John Joseph, Faisalabad katolikus püspöke az egyházmegyéjében lévő templomot ért egyik támadást követően. Abbas iszlám lelkész motorján 1997. december 23-án Chapianwali Toba Tek Sing templomához száguldott, megverte a karácsonyi előkészületekkel foglalatoskodó fiatal keresztényt, a bibliát földre hajította és összetörte a Krisztus-alakot. Aztán - ellopva a kihangosító rendszert - eltűnt. A rendőrség letartóztatta ugyan a fanatikust, de - felsőbb hatóságok utasítására - szabadon engedte. 1998. január 4-én több mint kétezer keresztény gyűlt össze a faisalabadi katedrálisban, hogy tiltakozzon a kormány keresztény imahelyek megszentségtelenítése iránti közönyössége miatt. A faisalabadi rendőrkapitány megígérte John Joseph püspöknek, hogy a rendőrség "megteszi a szükséges lépéseket".

Iszlámra kényszerítve

Januárban Muhammad Naveed csirkefarm-tulajdonos - szintén chapianwali lakos - halántékhoz tartott fegyverrel kényszerítette iszlámra a 13 éves Amart: "Ne merd még egyszer kereszténynek hívni magad, mert lelőlek!" - üvöltött. Amart és apját beidézték a rendőrségre, kivizsgálni a Naveed által követelt "valláscserét" - a pakisztáni törvények ui. 18 éves kor alatt tiltják az áttérést. Amar rendőrségi fogdában van. Ügyét zárt ajtók mögött tárgyalják. Apja el akarja adni házukat, hogy elköltözhessenek Chapianwaliból és fia megmeneküljön az iszlám szélsőségesektől.

Megfélemlített bírák

A letartóztatásuk után bebörtönzött - istenkáromlással vádolt - pakisztáni keresztények ügyeiben gyakorlatilag nincs előrelépés. A bírák és ügyvédek megtorlástól rettegnek. Arif Iqbal Bhatti nyugdíjas főbírót - miután a fundamentalisták többször életveszélyesen megfenyegették - lahorei irodájában lőtték agyon 1997. október 10-én. 1995. februárban a muzulmán bíró hatálytalanította a keresztény Saamat Masih, és Rehmat Masih elleni elsőfokú ítéletet. Bizonyítékok hiányában mindkettőjüket felmentette. John Joseph püspök szerint aligha lehet megmondani, hogy az 1993 februárban ill. 1996 októberben letartóztatott keresztény Anwar Masihnak, (Samundari) és Ayub Masihnak (Arifwala) meddig kell téletre várnia. Anwar Masiht - jelentéktelen összegű tartozásáról folytatott vitája miatt - Mohammed próféta megsértésével vádolja egy muzulmán boltos. A 30 éves Masiht iszlámra kényszerítették, de később visszatért keresztény hitre. Szigorú muzulmánok szerint a blaszfémia halált érdemel. Iszlám szélsőségesek 1995 márciusában Samundari bírósági épülete előtt bitófát állítottak és egy négygyermekes apát akasztással fenyegettek meg. Anwar Masih ügyét 1997 októberében különleges bíróság elé terjesztették, amelyet augusztusban elfogadott anti-terrorista törvény értelmében hoztak létre. Egészségi állapota aggasztó.

Bűnrészes rendőrség

Ayub Masiht (Arifwala) azzal vádolják, hogy Salman Rushdie Sátáni verseiből idézett - bár iskoláit nem fejezte be és angolul sem tud. A 31 éves férfi letartóztatása után az összes ott élő keresztény családot elűzték. Pakisztáni keresztények ezért a blaszfémia-vádat tekintik a "tisztogatás" ürügyének. A letartóztatása utáni első néhány héten Ayub Masiht megkínozták és túlélt két merényletet. 1997. november 6-án harmadszor is megmenekült. Miközben a bíróság épülete előtt bilincsbe verve várt tárgyalására, egyik támadója rálőtt. A rendőrség megtagadta a fegyveres felelősségre vonását. Azok a keresztények is, akiket a bíróság fölmentett, az életükért rettegnek, mint pl. Katherine Shaheen (Rangpur). 1995. áprilisban istenkáromlás alaptalan vádja miatt elvesztette az állását. A fundamentalisták és a rendőrség is fenyegeti. A pakisztáni emberi jogi bizottság szerint az üldözés oka munkahelyi féltékenység, irigység, vallási türelmetlenség és az esetet a "blaszfémia-törvénnyel való visszaélés iskolapéldájának" nevezi.

Blaszfémia-törvény

Az 1977-1988 között hatalmon levő Zia ul-Haq tábornok két cikkellyel egészítette ki a brit gyarmati időkből származó büntető törvénykönyvet, amelyek egyoldalúan védelmezik a muzulmán többségi vallást. A 295/B cikkely életfogytig tartó kényszermunkával bünteti a korán megszentségtelenítését, a 295/C - az ún. blaszfémia-törvény - pedig halált ró ki Mohammed próféta megsértése esetén. A visszaélésekre alapot adó paragrafus áldozatai nemcsak keresztények, hanem - főleg - ahmadisták (egy, a múlt században alakult iszlám közösség tagjai), akiket Zulfikar Ali Bhutto miniszterelnök 1974-ben nem-muzulmánnak deklarált. Pakisztáni keresztények követelik az ún. "fekete-törvény" eltörlését, főleg, mert a 295. illetve a 295/A paragrafusok már tárgyalják az ide vonatkozó tényállást. A 295. cikkely bünteti az istentiszteleti és imahelyek megszentségtelenítését, a 295/C pedig az összes felekezet vallási érzéseinek megsértését tárgyalja. Büntetési tétele 2 vagy több év börtön. Pakisztáni keresztények a blaszfémia-törvényt és a 295/B cikkelyt az országban uralkodó vallási megkülönböztetés részének tartják. Ehhez kapcsolódik a szintén Zia ul-Haq által bevezetett választási rendszer, amely politikailag szigeteli el a vallási kisebbségeket. A pakisztáni nemzetgyűlés 217 helyéből 207 muzulmánoknak van fenntartva. A maradék tízen keresztények, hinduk, szikek, buddhisták és más nem-muzulmánok (pl. ahmadisták) osztoznak. Mivel minden felekezet csak a számára előírt helyekre választhat képviselőt, a muzulmán politikusokat nem aggasztják a vallási kisebbségek. Konfliktushelyzetben saját muzulmán - főképp iszlám - választóik pártján állnak. Pakisztáni keresztények ezért az általános választási rendszer visszatéréséért küzdenek.

Forrás: http://bocs.hu