Ezt a bizonyságtételt Pataki Imre testvérünk küldte:

 

Kissé előbb kell kezdenem, mint ahogy a probléma jelentkezett az életemben, mert ugye ez istentelenül fel sem merül az emberben, hogy gonosz gondolatai vannak.

  Elvetettségben nőttem fel. Szüleim már születésem előtt külön éltek. Állami gondozásba kerültem. Intézetek, nevelőszülők, mostohák stb. és végül középiskolás kollégium. Hamar kiégtem, ha egyáltalán volt is valami tartás bennem a szomorú előzmények után. A haver csak addig haver, amíg pénz van, a szórakozás, züllés csak addig, amíg tart. Utána keserűség, magány, nihil, üresség stb. A környezetem önző, senkit nem érdekel a problémám. Esetleg egyik másik jobb érzésű próbál megérteni, vigasztalni üres,semmitmondó szavakkal. A vége szökés, majd öngyilkossági gondolatok, kísérletek.

   Isten azért mégis könyörült rajtam, mert a vele való találkozás megváltoztatta az életemet. De az egy külön történet és most egy nagyot ugrok, hogy a témánál maradjak.

Az új életemben fokozatosan megváltozott a viselkedésem, szókincsem, megjelenésem stb.

Azonban a gondolataim, a bennem dúló harc egyre fájdalmasabb lett. A tetteimet, a beszédemet, viselkedésemet stb. már több kevesebb sikerrel tudtam befolyásolni, de a gonosz gondolatokkal nem tudtam megbirkózni. Hiába határoztam el, hogy nem. Újra és újra eszembe jutottak olyan dolgok, amikre nem akartam gondolni. A legváratlanabb helyzetekben,  amikor a figyelmemet másra kellet volna fordítanom. Pl: igehirdetés hallgatásakor, bibliaolvasáskor, ifjúsági órákon stb. Ehhez párosultak az éjszakai gyötrő álmok. Pl: zuhanok le valami magas helyről, elfog a halálfélelem és felébredek  stb,

Ezekkel és sok más egyéb gondjaimmal magamra maradtam. Ahogy örültek a testvérek a  megtérésemnek, de nem gondoltak talán belső küzdelmeimre, ami a megmaradásomat veszélyeztette. Néha elmaradoztam már az összejövetelről is. Persze ha nem volt más dolgom elmentem, már csak azért is ha legközelebb rákérdeznek, hogy hol voltam ne kelljen magyarázkodni, hazudni. Egy ilyen alkalommal, mikor már alig vártam a végét és szép gyorsan ki akartam osonni, valaki megállított. Megkérdezte: "Hogy vagy kedves barátom?" Az idős prédikátor volt és nem volt erőm azt hazudni, hogy köszönöm jól. Csak annyit tudtam  kinyögni, hogy szorongat az ördög és nem akar elengedni. Mutattam a kezemmel is befelé fordítva az ujjaimat mintha markolnék valamit. Erre ő félre hívott, leült mellém, odahívta a feleségét meg az ifjúsági vezetőt és valami nagyon kedves szavakat mondtak nekem. Imádkoztak értem és elénekelték az alábbi éneket:

     

   Ne félj csak higgy remélj, ne félj csak higgy remélj

   Mert minden lehetséges annak aki hisz

   Nézz  Jézusodra fel, Ő az ki felemel

   Mert minden lehetséges annak aki hisz

 

   El veszi bűnödet, hittel ha ráteszed

   Mert minden lehetséges annak aki hisz

   Boldog ki Véle jár, békét üdvöt talál

    Mert Jézus koronát ad annak aki hisz

 

Rövid kis ének, de ők sokszor elénekelték egymás után ugyanazt. Az az esemény egy emlékezetes mérföldkő az életemben. Annyiféle képen lehet kérdezni a  "Hogy vagy?" kérdést. Bizony életek sorsok múlnak tőle ha nem jól kérdezzük, ha egyáltalán érdekel a körülöttünk élők sorsa.

   Kissé elkanyarodtam a témától, de akkor   segítséget kaptam a talpon maradáshoz.

A bibliát olvasva rátaláltam az alábbi Igére:

 

2 Kor. 10.5
Lerontván okoskodásokat és minden magaslatot, a mely Isten ismerete ellen emeltetett, és foglyul ejtvén minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak;

 

Persze nem értettem, hogy egy gondolatot, hogy lehet foglyul ejteni. Talán úgy mint a tetten ért tolvajt, hogy átadom a rendőrnek?  Kezdtem belefogalmazni  imáimba a problémáimat egyre konkrétabban. Aztán rábukkantam a következő ígéretre:

 

Fil. 4.7
És az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.

 

Tehát én hiába is próbálkozom, de az Istennek békessége meg fogja tenni. Mivel kötőszóval ("és") kezdődik az ígéret, van egy előfeltétel is az előző versben, amit be kellene töltenem:

 

Fil. 4.6
Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt.

 

Egy  újabb feladat, amit nekem kell megcselekednem a siker érdekében, de már kezdett valami világosság derengeni az alagút végén.  Bukdácsoló kereséseim közben rá kellett jönnöm, hogy minden mindennel összefügg. Végül is a szabad akaratommal eldönthetem, hogy milyen irányba nézek, hova fordítom a fejem, mi érdekel, stb   Pl. Zákeus hallott valamit a jövő menő emberektől és ezért felmászott egy fára. Kíváncsi volt Jézusra. Ő pedig a feléje forduló érdeklődőket soha nem hagyja válasz nélkül. Találtam további Igéket arra vonatkozólag, hogy miről gondolkodjak gyakran, szinte "éjjel  és  nappal", amihez szintén ígéretek kötődnek:

 

Józs. 1.8
El ne távozzék e törvénynek könyve a te szádtól, hanem gondolkodjál  arról éjjel és nappal, hogy vigyázz és mindent úgy cselekedjél, a mint írva van abban, mert akkor leszel jó szerencsés a te utaidon és akkor boldogulsz.

 

Zsolt. 1.2
Hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége,  és az ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal.
 Zsolt. 1.3
És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé  ültetett fa, a mely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában jó szerencsés lészen.

 

Zsolt. 119.99
Minden tanítómnál értelmesebb lettem, mert a te bizonyságaid az én gondolataim.

 

Péld. 19.21
Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak  tanácsa áll meg.

 

   Sorolhatnám még a hasonló Igéket.

 

Az alábbi igével fejezem be  levelemet:

 

2 Pét. 2.9
Meg tudja szabadítani az Úr a kegyeseket a kísértésekből,  a gonoszokat pedig az ítélet napjára büntetésre fenntartani.

 

És ez igaz a depresszióra és minden más egyébre is.