|
Ne sírj, ne sírj, édesanyám,
Hogy annyi bú-baj szakadt rám
Hogy fiadnak nyugta nincsen.
Majd megsegít a jó Isten.
Csillagtalan éjszakámba'
Lesz még hajnal hasadása,
Az én könnyem is felszárad,
Ha reményem napja támad.
|
Visszatér még régi kedvem,
Hiszek majd az emberekben,
Ami bántott, elfelejtem.
Tiszta lesz az ég felettem.
Boldogságom; büszkeségem,
Felragyog a régi fényben,
Elkerülnöm nem kell senkit,
Vígan köszöntök mindenkit.
|
|
Csak téged ne érjen bánat,
Téged, édes jó anyámat,
Elhordom én a bánatot,
De tiedtől leroskadok.
|
Keresőbe
|
|
|