Nagy Sándor

 

A-Á  C-Cs  D  E-É    F    Gy    H    I-Í    J    K    L    M    N    O-Ó  Ö-Ő  Q   R  SZ    T    U-Ú    V   Z-ZS

 

 

 

 

 

A Doktornőnek

 

Mikor a kórterembe belépsz,

energiád, kisugárzásod ér.

Az embert pozitív sugallat éri,

ezt az erőt gyógyító szavad kíséri.

 

Tavasz a virágok újraéledését jelenti,

kertészük vagy, aki napról napra óvja őket és védi.

Nagy a Te energiád, mely Istentől adatott,

önzetlen a szíved, hisz gyógyításra is adod.

 

Hited nagyságával Te rendelkezel,

így gyógyító utadon mindig sikeres leszel.

Egészségben sikert sikerre halmozol,

hosszú lesz a földi pályád, míg Isten országába jutol.

 

 

 

 

 

A Hit Hatalma

(Jézus Krisztus utolsó órái…)

 

Zsidók egy része, főpapok és katonai hatalom,

összeesküvést szervezett e napon.

Lelkükben  gyávaság, félelem ébredt,

így a gonosz hatalma megérett.

 

Álnokok éj leple alatt,

új törvényt alkottatok.

A Názáreti Jézustól tartottatok.

Erőszakot, megfélemlítést alkalmaztatok.

 

Gúnyoltátok, ütöttétek, megaláztátok,

„-Halálra!”- együtt kiáltottátok.

Nem volt Megváltó iránti hitetek,

csak a hazug életetek.

 

Isten e percekben magára hagyta,

az egyszülött Fiát.

A Megváltó hitéért kiáll,

segítségért nem is kiált.

 

Fájdalmasat csap a korbács szíja,

Jézus vérével a megváltást írja.

Vérre szomjaz a csőcselék.

-Még, még!- üvölt a balga nép.

 

Lesújt a korbács, fröccsen a vér,

hallgat a fájdalom, hisz ártatlant ér.

Egy könnycsepp sincs arcodon.

Óh, Egyetlen! Fiadé a legnagyobb fájdalom.

 

Jézus testén a bűn terhe,

hamis a vádló, gonosz a lelke!

Most, hol vagytok hű tanítványok?

Megbújva, némán, gyáván roskadozva álltok.

 

Többen zokognak csendesen,

félnek, hogy nem látják sohasem.

Hallom a szívek néma hangját,

alázat építi az Isten birodalmát.

 

Értünk csordul a tiszta vér,

minden cseppje győzelemért!

Fejedre tették a töviskoszorút,

titkon érezték, Tiéd az egyetlen igaz út.

 

-„Feszítsd meg!”- az álnok torok mondja,

hangzik a gonosz szívek hangja.

Megfeszítettétek. Teljesült a bűn akarata,

e pillanatban Jézus a megváltást adta.

 

A véred ártatlansága véd,

nem tört meg az átkot szóró beszéd.

Kudarcba fulladt minden aljas rágalom,

Atyádé lett a földi és égi hatalom.

 

Győzelemre vitt az Atya szíve vágya,

Fiad a legnagyobb próbát kiállta.

Fejeden a világ éke, az uralkodás koronája,

Cselekedeted az egész világ imádja.

 

A keresztfán nem volt félelem,

meghajol Előtted, hatalom, szív és értelem!

Atyád akaratát véghez vitted,

diadalra vitt a megingathatatlan hited.

 

Jézus Krisztust keresztre feszítettétek,

hitét Atyja iránt meg nem rendítettétek!

A világnak akkor is bizonyságot adott,

hiteddel a megváltást csak Tőle kapod.

 

A keresztfán Teremtőjét azért kereste,

hogy a bűnösök bűnbocsánatát kérhesse.

-„Atyám bocsásd meg nekik,

hisz nem tudják mit cselekednek.”

 

Majd a gonoszok felett is Úrrá lett,

egyedül, Isten Fiának adatott ez meg!

Abban a pillanatban, amikor a lelke a mennybe szállt,

cselekedte meg a földön a nagy csodát.

 

A templom szőnyege kettévált,

az összes földi lénybe pillanatra az idő is megállt!

Jók és gonoszok ekkor hittétek csak el,

A Messiás a földről értetek ment el.

 

 

 

 

 

 

 

A hitnek nincs határa

 

Égi lehelet a hegy tetején,

mint a vízcsepp lettem én.

Szeretet, mosoly, remény élteté,

nőtt a vízcsepp tenyérnyivé.

 

Múltak az évek felnőtté lettem,

családomnak, munkámnak éltem.

Eltelt negyvenkilenc év,

csak tenyérnyi víz maradtam én.

 

Rések, szorosok közt csordogáltam,

sokáig tartott, amire a jó utat megtaláltam.

Atyám újra üzentél felém,

sugallatod szívemig ért.

 

Eljött az időm, megtértem, a hitem megtaláltam,

lelkem késztetést érzett Irántad.

Szívemmel Jézust megleltem,

e pillanattól Vele élhettem.

 

Ez a víz megindult Feléd,

napról napra hitem növelé.

Ma erecske, holnap patak lehetek,

Tőled bármit kérhetek.

 

Örömmel csörgedezek a völgy felé,

utamon virágokat, fákat vizem élteté.

Tiszta ez a víz, a szív vezérli,

útját Isten áldása kíséri.

 

Átgázolhatnak rajtam emberek, állatok,

akkor is éltető vized maradok.

Szorosok, kanyarok, gátak állhatnak,

nincs oly erő, mely megállíthatna.

 

Jézusba vetett hitem folyóvá fog nőni,

így tudok csak utat törni.

Sodrásom erős, medrem szélesedik,

töretlenül célja felé közeledik.

 

Teremtőm vannak patakjaid,

vízeséseid, folyóid nagyok.

Hitemmel, cselekedeteimmel érzem,

én leszek a legnagyobb.

 

Haladok Feléd, rövidül a táv,

az útnak Te szabsz határt.

Az út végén Kezed átkarol,

érzem, örökre a Tiéd vagyok.

 

 

A hídon át

 

Hidd és tudd a csodát,

mert mindig van tovább!

Isten országa lesz a hazád,

kövesd Krisztus szavát.

 

Istent szeresd, Ő ennyit kért,

az értelem szavakból ért.

Érted hullt az ártatlan vér,

földi pályád egy nap véget ér.

 

Higgy és soha ne félj,

mindig a Szentlélekben élj!

Az utadat elkészítették rég,

hisz rád ragyog az ég.

 

Nyugovóra Jézussal térj,

egy napon a hídon által érsz.

Igen, a túloldal a cél,

a test marad, a lélek él.

 

 

Ajtód előtt

 

A magad akaratában haladsz,

hit nélkül, vesztes maradsz.

Visz előre a tudati vágy,

feleded a lelked epedő szavát.

 

Követed a szem éhes akaratát,

tovább fojtod a szív magányát.

E világ hatalmát építed,

alszik az éltető hited.

 

Ébredj! Isten kegyelme tart még.

Vesztes, aki Nélküle él.

Nyisd meg szívedet és megtalálod.

Testvérem, az ajtód előtt állok!

 

 

 

A lélek ereje…

 

Az ész, a tudás lehet hatalmas, felemelő,

egyedül a hit az örök éltető.

 

 

A Lélek gyermeke

 

Vágyódó szemek az égre néznek,

töretlenül lázban égnek.

Epedező lelkük szeretetre éhes,

tudják fentről jön az élet.

 

Hirtelen teljes csend támadt,

szívek nyíltak és melegség áradt.

Közeledett lelkük éltető vágya,

megérkezett a szívük lüktető álma.

 

Hiszen megnyílt az ég,

utat tört az életet adó fény.

Beteljesedett amit Isten ígért,

Szent akarata a Földre ért.

 

Az Igazság hatalma érkezett,

a Messiás végre megszületett.

Ő Betlehem féltett Kisdede,

a Szeretet, a Lélek gyermeke.

 

Milliók szája ontja a hírt,

az újszülöttért dobogjon a szív.

A jóság győztes történelmet ír,

az örök élet reménye hív.

 

Nem maradt magára a Föld,

a Lélek emberként jött.

E naptól vesztes a siralom völgy,

az élet uralomra tört.

 

A madarak csodáról dalolnak,

a hálaadás szavai hangoznak.

Szerető lelkek vígan leborulnak,

az örömkönnyek patakokban folynak.

 

Féltő szívek titkon tudták,

hogy megláthatják az élet Urát.

Alázatának a szeretete kísérte útját,

hálánk emelje fel a dicső múltját.

 

 

 

Értünk adta ártatlan életét,

ember volt, aki adott, de nem kért.

hűen követte az Atyai hitét,

dicsőségre vitte Isten nevét.

 

Így lett a béke fejedelme,

az emberiség Szent jelene.

A múló életünk szerető lelke,

hitünk, a reményünk értelme.

 

Országába a Szentlélek vezet,

aki betölti és uralja lelkemet.

Isten állandóan szeret,

bennem él a Lélek gyermeke.

 

Hitem a szívemben hordozom,

ereje a szememben fáklyaként lobogjon.

Szerető hálám imámba foglalom,

a Lélek az élet, melyet Krisztustól megkapok.

 

A gyermek ereje az Atyai szeretet,

győztes az a hit, amely végtelen.

Elég egy szó, vagy egy lehelet,

aznaptól Istennél ébredek.

 

Higgy, Én veled leszek,

szeretetem hordozd a lelkeden.

Egyedül Én vagyok az örök élet,

                                          a gyermekem vagy, szeretlek téged.

 

 

 

A rendíthetetlen Ige

 

Istennél az igazság, igazság marad,

mint a fehér, olyan tisztán megmarad.

Szeretném jobban megismerni Őt,

szeretetemmel keresem a Jótevőt.

 

Életemben a segítségem a Szentlélek,

féltelek, hisz Érted élek.

Nehéz volt Téged megtalálni,

követlek, így tudom meghálálni.

 

Ahogy most is, mindig segíts nekem,

csak Veled boldog az életem!

A világ Ura az én Teremtőm,

egyedül Ő az örök éltetőm.

 

Lelkemben nem az énem lakozik,

szívemben a Szentlélek tartózkodik.

Az Atya a dicsőségem, a szemem fénye,

mindig áll az Ő Igéje.

 

 

 

 

 

 

A szabadság szeretete

 

Egyedül az lehet szabad, aki az Atyát szereti!

Mint a szabad madár, a szeretet szabadon száll,

útjában nem ismer határt.

 

 

A Szent úton

 

Mentél ahogy megvolt írva,

akik hittek zokogva sírtak.

Követőid megbújva, de bíztak,

majd elhalkult a hívői ima.

 

Körül álltak a hitetlen lelkek,

de Te ontottad rájuk a szereteted.

Megaláztak, ütöttek-vertek,

sokan kajánul nevettek.

 

A Szent úton a véred hullt,

cipelted az átkot és a gúnyt.

Aljasok lelkében vihar dúlt,

tudták életed a győztes út.

 

Áldozatul a hegytetőre léptél,

szelíden a gonoszokra néztél.

Ők remegtek, mert nem féltél,

vesztettek, hiszen a célba értél!

 

A Golgotai keresztről ránk nézel,

mindenkit a szereted érjen.

Az Atyád akarata lett a véred,

hogy a világ szeretetben éljen.

 

Életed minden bűnt elhordott,

a kevélyek világa összeomlott.

Az emberiség szeretete az arcodon,

Veled legyünk minden napodon.

 

Ártatlanul a szenvedések fáján,

megváltottál a véred árán.

Hívők és hitetlenek ezt látták,

a kereszténység példaképévé váltál!

 

 

 

A szeretet az élet értelme

 

Utamon, szeretetben járok,

mindig adok és mindig találok.

A Teremtő a szeretet tüzét adja,

szeretem Őt, hisz a tisztulást megadja.

 

Élő vízforrása oltja szomjamat,

az Atyát dicsőítő szó hagyja el ajkamat.

Lelkemben a nyugalmad szeretete,

a Szent Szellemed igaz tette.

 

Ez a szeretet él a szívemben,

ez a szeretet edzett a tűzben.

Ez a szeretet örökké van,

ez a szeretet Tőled van.

 

A szereteted adod viszonzásul,

ez a szeretet nem halványul.

Ez a szeretet végtelenül árad,

a szeretet hazája van Nálad.

 

Atyám mindig szeretsz híven,

én is szeretlek örökké hűen.

Fiad a keresztfán is szeretett,

Övé a létező legnagyobb tett.

 

Jézus mindig velem,

Vele sikeres az életem.

Köszönöm, hogy ezt megadod,

legyen meg a Te akaratod.

 

 

 

 

 

A szeretet mindenek felett

 

Istennek az ige követőire van szüksége,

állandó szeretetében az Ő hűsége.

Szeresd Őt teljes szívedből,

magasztald igaz lelkedből!

 

A szeretetét a szív érzi,

az ész fel nem éri.

A szeretet a legnagyobb szabadság,

benne élni az élő igazság.

 

A szeretet a lélek éltető ereje,

ez az érzés az élet veleje.

Szabadon mindig adni,

szeretettel fent maradni.

 

Szeretetben ébredni, járni,

a Szent Igét hirdetni.

Átölel a szeretet érzése,

az egyetlen hitem értéke.

 

Szeretetet adni a cél,

a Szeretetadó örökké él.

Ezt az érzést mindig add!

Így leszel teljesen önmagad.

 

Az élet vére a szereteted,

mindig szeress, ez legyen az életed!

Az Atya megtartja az ígéretét,

csak hűen kövesd az Igéjét!

 

Az Úr szeretete sosem fogy el,

a Mindenható nem hagy el.

Szeretete a legnagyobb erő,

a szeretet az örök éltető.

 

 

 

 

 

 

A Szeretet Mosolya

(ÉDESANYÁMNAK)

 

Utolsó mosolyoddal tőlem elbúcsúztál,

mert szólítottak , Istenhez indultál.

Mosolyod, azonnal  legyőzte a halált,

az Úr országába utat talált.

 

Szerető,életadó Édesanyám,

fiad szíve utánad vágy.

Érzem, élsz az Úrnál,

hiszen egész életedben erre vágytál.

 

 Dolgos éveid végéhez értél,

hű hitedben a menyországba tértél.

Családomnak a paradicsomi élet megadatott,

Názáreti Jézus, neved legyen áldott!

 

Édesanyám, szereteted örökké elkísér,

földi életem egyszer véget ér.

Eljön az idő, Veletek  találkozom,

a segítségem Jézusom, úgy, de úgy akarom.

 

Elég egy hang és Hozzátok érkezek,

aznaptól Veletek ébredek.

Újra együtt lesz családunk,

köszönöm Atyám, ez a legfőbb kívánságunk.

 

 

 

 

 

 

A szeretet szeretete

 

Ne ígérd, amit nem tehetsz,

a gonoszhoz nem térhetsz!

Csendes álom a földi élet,

álnokul ígérheti a szépet.

 

Élni kell, az élet a cél,

vesztes a halál, a Megváltó él!

Porból lettünk, azzá leszünk,

szeretettel Jézusért élünk.

 

Minden, mi látható, az múlandó,

az Istenfélő gazdagság az életadó.

Növekedjen hited tettekkel,

tetteidben hű cselekedettel!

 

A múlt a múltat hadd temesse,

a mának élj, a holnap messze!

Élj, add tovább a szereteted,

az Úr vigyáz rád, ott feletted!

 

Csalárd is lehet a világ,

benned mindig égjen a láng!

A teremtő fénye legyen veled,

a menny győztesnek lásson téged!

 

Akarj! Gondolj a nagyokra!

Az Uralkodóra, a Mindenhatóra!

Küzdőtér a földi élet,

Krisztusé a végső ítélet.

 

Indulj szeretetben cselekedni!

Harcolj a célt elérni!

Így tudsz megmaradni,

bátran hinni és fennmaradni!

 

Egyedül az ember semmit ér,

az élete kezdődik, amikor megtér.

Bűneinkért kifolyt az ártatlan vér,

Istent szeresd! Ő ennyit kér.

 

 

 

 

 

A szív hangjai

 

Kísértés és gonosz cselszövők,

távozzatok hazug erők!

Isten iránti szeretetem,

az életet jelenti nekem.

 

Végtelen a hitem Feléd,

akaratoddal élek én.

Gondolatom behatárolt,

Neved legyen áldott.

 

 

Az agy fel nem foghatja,

egyedül a szív tudhatja.

Lelkemben Hozzád érkezek,

nem látlak, pedig létezel!

 

Hangod sem hallom,

csak igédet sugallod.

A jövőm vagy nekem,

kezedben az életem.

 

A föld és menny Uralkodója,

Fiad az emberek Megváltója.

Hitem Veled győzelmet ér,

Jézus Krisztus bennem él.

 

Szeretetemmel megyek Feléd,

előttem vagy példakép.

Messiás vagy nekem,

dicsőít minden énekem.

 

Az imádság az egyetlen gyógyír,

a Teremtő hallja, ez a jó hír.

Szívünket Jézus megtisztítja,

lelkünket megújítja.

 

Így legyőzök minden akadályt,

csak mutasd az irányt!

A mindennapokban Uram vezérelj!

Istenfélőként élek.

 

Hű követőd maradok,

cselekedeteimmel Érted vagyok.

A fényed vesz körül,

testem ég, szívem örül.

 

Áldásod adtad rám,

nem szenvedek semmiben hiányt.

Ígéreted az örök élet,

egy napon Hozzád térek.

 

 

 

 

 

 

A Teremtő fénye

 

Körbevesz a sötétség,

nem látszik az ég.

Lelkem, mint a fáklya, örökké ég.

A szívem diktálja még, még.

 

Mikor a bűn terhét hordozom,

sötétben, megtévedt utamon.

Tiszta fényed akkor is velem,

éltető fényed az egyetlen kegyelem.

 

Mint a fényözön szereteted árad,

az igazság országa van Nálad.

Mindig a fényedben élni Veled,

segítségem az óvó kezed.

 

Megyek tovább fényedig,

a világosság igaz fényéig.

Az égi fényt meglátom,

az örök életet Nálad megtalálom!

 

A boldogság, az Istenbe vetett hit,

őrá az Atya fénye világít.

Egy szót szólsz és oszlik a sötétség,

Nálad eltöröltetik a vétség.

 

Tudja meg minden nép,

ami az égből jön az a szép.

Legyen könny, vagy áldás,

Atyáé a legnagyobb szeretetadás.

 

Nincs az a sötétség,

amit a Fényed át nem ér,

az Atyáé a világmindenség,

akarata mindig célba ér.

 

Fényed messziről jön.

Meddig, hová tart?

Mint a reggel, ma is eljön,

örök Istenfélőként megtart.

 

Nálad állandóan ma van,

az örökkévalóság napja vagy.

Világosságod az életben van,

a Mindenhatónál jó helyen vagy.

 

A fény Te Magad vagy,

mint a világosság oly nagy.

Múlandó az élet, Te mindig vagy,

Megváltónk lettél, Neved így lett nagy.

 

Tisztán, ártatlanul sugárzol,

minden nap erre várok.

Melegséged utolér, legyek bárhol,

Neked nincsenek határok.

 

Senkit nem engedsz erőd magvához,

az Egyetlen vagy, aki csak ad.

Neved hallatán az ördög elkárhoz,

Atyám a beszéded mindig megmarad.

 

A megfoghatatlan vagy,

utadon így gyorsan haladsz.

Nem tud követni az agy,

örökké legyőzhetetlen maradsz.

 

Az örök élet van Nálad,

mennyei kapud ma még tárva.

Szereteted egyfolytában árad,

a földkerekség emberére várva.

 

Csak Benned az igazság,

mert Fényed óv és véd.

Hiszem, hogy van örökkévalóság,

hiszen sugárzik felém az Igéd.

 

Amikor a kétség törne rám,

adj világosságot, hisz Nálad van a hazám.

Szavaid szeretet és kegyelem,

az örökkévalóságot Tőled elnyerem.

 

Követlek, egy úton haladunk,

a sötétség völgyében nem maradunk.

Szívem átadom, tovább munkáld,

egy szavad elég, amely megáld.

 

Ha majd elesek, védtelen maradok,

Atyám kezében megkapaszkodhatok.

Örök otthont Nálad kapok.

Örülök! A Teremtő országában vagyok.

 

 

 

 

 

Atyámhoz imádkozom

 

Teremtőm, Jézus Krisztus nevében,

hallgass meg szeretetem hitében.

Köszönöm, hogy e napot is megadod,

könyörgő imámat meghallgatod.

 

Fiad az életét az emberiségért adta,

az én bűneimet is elhordozta.

Köszönöm és örök hálával tartozom,

parancsolataidat mindig megtartom.

 

Uram, Nálad az igazság, a hatalom,

az Uralkodó vagy és oltalom.

Köszönöm, hogy megigazítottad lelkemet,

Jézusnak átadtam az életemet.

 

Mindenhatóm! Országodba tiszta út vezet,

Nálad a boldogság, a lelkem szeret.

Köszönöm, hogy szükségemet betöltöd,

embertársaimra és rám szereteted öntöd.

 

 

Istenem, taníts, hogy jobban megismerjelek,

hogy érett emberként kövesselek!

Köszönöm, hogy érzéseimet meghallgatod,

mindig legyen meg az akaratod!

 

 

 

 

 

A véges idő

 

Halad az idő, fogynak a napok,

a múló idő rabja vagyok.

Eljön az idő, vele én is meghalok,

attól a naptól, az örökkévalóságban vagyok!

 

 

 

 

 

 

 Az árulás napja

 

Perzselt a nap, tudta, a gonosz él,

homokot, bűzt hordott a bánatos szél.

A kőfalak magukban roskadoztak,

a virágok is földig hajoltak.

 

A madarak ajkán egy hang nem jött ki,

tollazatuk a gyász színét ölti.

A bárányok búsan, mélyen hallgattak,

lelkükben, féltően a keresztre gondoltak.

 

Azon a napon nem akart este lenni,

a fény érezte, az Embert kell védeni.

Meg akarta az időt állítani,

a Szeretetadót örökre itt tartani.

 

Az Atya a szövetségét adta,

az emberiség egy része feladta.

A Teremtő akarata az élő tette,

el kellett, hogy érkezzen a naplemente.

 

Megérkezett az a sötét este,

Jézus szavainak a kezdete.

A tizenkét tanítvány meghitten hallgatja,

szívükbe hatol a Tanítójuk hangja.

 

Köztetek van aki engem elárul,

a tizenkét követője értetlenül bámul.

Aki velem együtt vesz a tányérból,

ő lesz az áruló attól a pillanattól.

 

A Krisztusi kéz a tányérhoz ér,

Júdás keze is érkezik az ételért.

Lelkében a kísértő hit,

szégyenében ott hagy mindenkit.

 

A tanítványa a kísértés útjára állt,

hűtlen lett és a sátánnak szolgált.

Elérkezett a bűnös éjszaka,

közelít az erőszak aljas uralma.

 

Fájdalmában érezte mindenki,

az ördög a bűnt megcselekszi.

Júdás a pénz csillogását látja,

hitét a gonosz megváltja.

 

A tanítványok mélyen aludva,

így vigyáztak a szerető Urukra.

Ébredjetek a Jézusi szóra,

mert eljött az utolsó óra!

 

Júdás a sötétből lép elő,

mögötte a katonai erő.

Jézust álszent mosollyal csókolja,

harminc ezüstért a Tanítóját elárulja.

 

A tanítványok bátran kiálltak,

a Mesterük szavára vártak.

Krisztusnak nem volt félelme,

cselekedeteinek a hitében van a védelme.

A csók az árulás jele,

az Úr érezte, így kell történnie.

Az erőszakot ártatlan szívvel fogadta,

majd védtelen testét átadta.

 

Júdás az áruló, eladta lelkét,

útra kelt, hogy eldobja életét.

Mint a felbőszült ember, tombolt a szél.

Így jelezte, a gonosz álnokul ítél.

 

A Fiú elindult a megváltói útra,

a világ emlékezik erre a múltra.

Tudta, a legdrágábbat kell nyújtania,

az ártatlan életét muszáj adnia.

 

A legnagyobb tett véghez vitetett,

mert Jézus értünk megfeszítetett.

Mindig hűségben követte az Atya hitét,

hiszen az emberiségért élt.

 

 

 

 

 

 

Az egyetlen kincs

 

Az élet erdejében élsz,

nap, mint nap félve remélsz.

Kétségek közt haladsz,

szinte nem látsz, nem is hallasz.

 

Kísértések áldozatává válsz,

helyes utat nem találsz.

Haladsz tovább, félve lépsz,

becsaphat az emberi ész.

 

Emelhetnek eléd ezer falat,

itt a segítség, érint a sugallat.

Érezd meg ezt az érzést, vedd észre,

most ne hallgass az emberi észre.

 

Végre igaz szeretetben állsz,

 higgy és mindent megtalálsz.

Örömet hoz a rohanó szél,

 a világnak hirdeti Jézus Krisztus él!

 

Észrevetted most megtaláltad,

megadatott ez az érzés nálad!

Hited sziklán épült várad,

rád Isten szeretete árad.

 

Testedből betegség, átok távozik,

rád Krisztusi áldás érkezik.

Szeretettel élj embertársaid felé,

így a hited a győzelmet meglelé!

 

Hű hitedben cselekedj és szeressél,

győztes az, ki Jézussal él.

Féltsd, őrizd meg ezt a kincset,

az Úrral szétszakítasz minden bilincset.

 

 

 

 

 

 

Az egyetlen uralkodó

 

Nem látlak, de most is cselekszel,

szereteted érzem, mert Létezel.

Fentről óvsz, így Tőled kérhetek,

hiszem, egy nap Nálad élhetek.

 

Megváltottál a véred árán,

követlek a Szentlelked akaratán.

Lelkemben Igéddel élek,

tetteimmel örök életet remélek.

 

Jézus, hozd el a kegyelmed!

Hű követőd vagyok és gyermeked.

Krisztusom Szentként dicsőítlek,

életemmel bárhová követlek.

 

Egy napon eljössz és ítélsz,

a lelkem Irántad már kész.

Létemben átadtam az életem,

a további időmet Veled élhetem.

  

Atyám, az akaratod szerint élek,

Veled mindig célba érek.

„Ha Isten velem,

 ki lehet ellenem?”

 

Cselekedeteimben a hitem ereje,

az erőm, a hitem cselekedete.

Teremtőm az igédet követem,

a Szentháromságot örökké szeretem.

 

A győztes, az Uralkodó, egyedül Te vagy,

a kezdetektől fogva, „Vagy, aki vagy.”

Évezredek alatt mindent betartottál,

hiszen minden szavad rendületlenül áll!

 

 

 

 

 

 

Az egyetlen Út

 

Végre az igazság útjára léptem,

megkaptam, mert az Atyától kértem.

Keskeny ez az ösvény, amelyen járok,

segítséget csak ez úton találok.

 

Kísértő árnyak követnek,

lelkemben meg nem érinthetnek.

Bátran élek az Igéddel,

a követőd vagyok a hitemmel.

 

Ez az út az igazság kövezete,

hiszen az Atya dicsősége.

Szeretetemmel megyek előre,

büszkén gondolok az Éltetőmre.

 

A Szentlélekkel haladok,

így a győzelem felé tartok.

A szeretet útját járom,

Istenfélő hitemben kegyelmedre várok.

  

Cselekedeteimben mindig hű fogok maradni,

csak így tudok Veletek fennmaradni.

Az út végén Jézus előtt leborulok,

az Ítélő szavára várok.

 

 

 

Az élet híre

 

Az ébredés várja a hajnalt,

fehér galamb hozza az égi dalt.

Feltámadtál! Élsz, itt vagy előttem,

az ó emberem e pillanattól mögöttem.

 

Mint a suhanó szél, rohan a hír,

mindenkit érint az örömhír.

Feltámadott az Úr földi létében,

lelkünk fürdik Húsvét fényében.

 

Ezt a csodát hirdeti a szél,

aki emberként jött és köztünk él.

Mindig boldog a szerető szél,

mert Jézus Krisztussal örökké él.

 

A feltámadás, szeretet ünnepe,

a sebes, zúgó szél  éneke.

Húsvét égi dicsősége,

az örök élet fénye.

 

Ajkak az öröm szólására nyílnak,

a Feltámadás ünnepére hívnak.

-Jézus Krisztus él!- kiáltják a mának,

ezt harsogják az egész világnak.

 

Az öröm könnye fénylik az arcokon,

feltámadtál, diadalra vitt harcodon.

Itt állsz fehér ruhában,

szívek úsznak az örök boldogságban.

 

Legyen ez a napja a tiszteletnek,

a halálból feltámadt örök Életnek!

Ez a nap az örök ünnep és Szent,

az egész földön és Odafent.

 

 

 

 

Az élő szeretet

 

Tudd a Teremtőt szeretni,

nap mint nap dicsőíteni.

Mindig akard és cselekedd,

az Atyád szeretetét elnyered.

 

Árad az Isten szeretete,

Tárd ki a szívedet és megérint a Szelleme.

Ne alvó legyen a hitetek,

cselekedjétek, úgy éljen bennetek!

 

A szeretetadás szívetekben létezik,

higgyetek és lelketek ébredezik!

Ébredjetek! Most tegyétek!

A tetteitekben mindig higgyetek!

 

Ne az agyból jöjjön az érzés!

Akarjátok! A szívetekben érezzétek!

Lelked mélyéből induljon a szereteted,

és a boldogságban lesz az életed!

 

 

Szüntelenül keresd és megtalálod,

a szeretetadás legyen a világod!

Féltsd és őrizd meg ezt az érzést,

és tiszteld az Úr szeretetét!

 

A Teremtő mindig szeret,

Övé a létező legnagyobb szeretet.

A szereteted add az Úrnak mindig!

Veled legyen az utolsó percig.

 

Ezzel az érzéssel élj és hű legyél!

Embertársaid felé az legyen a cél!

Éreztesd, hogy érezzék!

A szereteted szívedből jövő érték.

 

Nincs az a pénz, amit a szereteted ér,

a szíved vágya mindig célba ér.

Ez az érzés adása a legnagyobb kincs.

Szabadon él! Nem zárja be a bilincs.

 

 

 

Az ítélet napja

 

Megállt az idő, az elmúlás véget ért,

az emberiség a feltámadás napjához ért.

Leszállt a mennyből az Élet,

minden nyelv vallja: Jézus Krisztus az Élet.

 

Ott lesznek mind, ahányan voltak,

az élők és a feltámasztott holtak.

Jézus, a Szabadító ítéletére várnak.

Először a jók! Kevesebben voltak, Előtted leborulnak.

 

A szeretet mosolyával a kenetet adod rájuk,

őnekik nincs többé halál, él a hazájuk.

Vezeti őket az Atyához, a szerető szavuk, az imájuk,

a Teremtőnél van az örökkévaló országuk.

 

A többség érzi nem lesz többé otthonuk,

félelemtől reszketve állnak, remeg az ajkuk.

Már késő, fájdalmas a szavuk,

tudják örökké égnek, ez lesz a hazájuk.

 

Jézus ítél, nem szól hozzájuk,

a mélybe mutatva, arra visz az útjuk.

Sikoltoznak fájdalomtól gyötörve,

most itt az idő, eltűnnek mindörökre.

 

A kárhozat tüzére kerül a rossz,

akit hatalmába csábított a gonosz.

A gyehenna tüzén égnek, elhullnak,

vége lett az átkozott múltnak!

 

 

 

 

Ábrahám nemzetsége

 

ÁBRAHÁM lett a kiválasztott,

akiben Isten áldása lakozott.

Tőle kezdődik a származásunk,

az Atya hitében a fennmaradásunk.

 

Egy napon Fia született,

teljesült a Teremtői ígéret.

Ő viszi tovább a nemzetséget,

az Úr áldása kíséri az emberiséget.

 

Az Atya kimondja a kísértés szavát,

áldozatul kéri Ábrahám fiát.

Imába foglalja az élet dalát,

majd követi Isten akaratát.

 

Töretlen a hite, a múltja,

lelkében a rendíthetetlen életútja.

Gyermekével elindult arra az útra,

az Atya, az örök élet ura.

 

Felérnek arra a hegyre,

ahol van az áldozás helye.

Készíti a máglyát a fia vele,

a rakás tetején Izsák élete.

 

 

Ábrahám keze a gyermekére emelkedik,

e pillanatban Isten szava érkezik.

-Nem kell áldozat! –hallatszik,

a gyermek életben hagyatik.

 

Hű hitedről a bizonyságot adtad,

a Teremtő áldását megkaptad.

A leszármazottaid a győztes had,

Isten népe örökre fennmarad!

 

 

 

Ámen

 

Az az ember tud szeretni,

aki lelkében Istent szereti.

Az Atya utáni vágy utat talál,

az Úr országában nincsen halál.

 

A gyógyuló soha nem ernyed,

a Gyógyító mindig ott van veled!

Hívő arcok, mosolygó virágok,

az Úr áldása vigyáz rátok.

 

Soha ne vétkezzél,

a mennyei élet a cél!

Az Úr Szelleme benned él,

jöjj el Jézus Krisztus, ítélkezzél!